DOCHNAL Építőipari Tanácsadó Iroda

Minőség az építőiparban: alap-meghatározások

Mi a minőség? Hát az elvégzett felmérésekből, az derül ki, hogy a minőség az a dolog, amit a legtöbben kívánnak. A megkérdezettek több mint a fele elsősorban a minőséget várják el egy kivitelezőtől. A második és a harmadik helyezést a megbízhatóság és a pontosság foglalta el. Az hogy egy építkezés olcsó legyen, száz emberből tíz sem említette, mint a legfontosabb tényezőt. Szinte mindenki minőséget akart. Tehát folytattuk a felmérést és megkérdeztük az építtetőket, hogy mi jelképezi számukra a minőséget, és nagyon érdekes eredményt kaptunk: szinte senkinek sem volt válasza erre a kérdésre. Valahogy mindannyian érezzük, hogy mi a minőség, vannak erről a fogalomról gondolataink, de ha egy kicsit körülnézünk, nem igazán találunk rá példát a mai világban. Bemegyünk egy boltba, és azt lehet észrevenni, hogy rengeteg dolog található, de a kereskedelemnek nem áll az érdekében, hogy valami tartósat adjon el, hanem jöjjünk holnap is vásárolni. Van egy emberi belső késztetés, hogy valami minőségit vásároljon a nehezen keresett pénzéért, de valahogy éppen az ellenkezőjét kapja nap mint nap. Egy mennyiségi világot élünk, melyben a silány árúk tömkelege eltompítja a minőség iránti érzékünket.

Ha a gyereknek kell venni egy 500 forintos műanyag kütyű-mütyűt azért, hogy befogja a száját, nem nézzük meg, hogy valójában mit is veszünk-, hiszen hiába dobáljuk ki zsákszámra az egy-két nap után tönkrement vagy használhatatlanná vált játékszereket, mert ilyen nagyságrendnél nem számottevő az egy-egységre jutó befektetés. De, ha egy házat építtetünk több tízmillió forintért, akkor már igencsak megnézzük, mire adjuk ki a pénzünket vagy a banktól kapott pénzt, melyjel szinte az életünk végéig adós sorra kerülünk. És ha ezt az ember bevállalja, akkor legalább kapja meg azt, amit szeretne, és ez legyen egy minőségi dolog. Na ebben az esetben már illik tudni, mi az, amit minőségnek becézünk. A legegyszerűbb, ha megnézzük a Magyar Értelmező Kéziszótárt: minőség = valaminek értékelést is magában foglaló jellege. Lehet, hogy ez valakinek értelmes, de én ettől még nem lettem okosabb. Nézzünk meg egy másik szótárt: minőség = a tulajdonságok összessége illetve a lényeges tulajdonságok, melyek tükrében egy dolog az ami és megkülönböztethető a többi dologtól. Egy másik meghatározás: minőség = tulajdonság (jó vagy rossz), létezési forma. Ha kettébontjuk a minőség szót az alkotó elemeire minő + ség és megvizsgáljuk ezeknek értelmét, kaphatunk egy másik nézőpontot: minő = milyen, ség = főnév képző. Tehát más szavakkal milyenség. Megnézve a szó eredetét, megkapjuk a mi alapszavunkat, ez az ősi finnugor örökségünk az uráli kórból, jelentése: rákérdez valamire. Ha az angol (quality), a francia (qualité) vagy akárcsak a román (calitate) minőség szót megtekintjük- ezek a szavak a latin qualitas az eredete, melynek a következő a meghatározása: qualitas = milyen? Tehát valószínű a minőség szavunk a latin mintájára lett kiépítve.

Amikor egy dolognak a minőségéről beszélünk, akkor tulajdonképpen annak a dolognak az egyik vagy több tulajdonságáról beszélünk. Egy jól működő Trabantról mondhatnánk, hogy egy jó minőségű Trabant. Egy folyamatosan meghibásodó Mercédeszről azt mondhatnánk, hogy egy rossz minőségű Mercédesz. A minőség relatív, viszonylagos, egy adott dologra jellemző és emberi nézőpontfüggő. Ízlések és pofonok. Lehet jó minőségű valakinek és teljesen pocsék másvalakinek.

Mikor mondjuk, hogy ez egy jó minőségű ház? Hát először is meg kellene határozni, hogy egy háznak milyen jó tulajdonságokkal kellene rendelkeznie-, és ezekhez viszonyítva meg tudnánk állapítani egyenként, hogyan is felel meg a mi házunk ezekhez, és utána összegezve az eredményeket osztályozhatnánk a mű minőségét.

Hogy valaminek hogyan is kellene kinéznie, és mi a jó és kívánatos, hát ezt az ember válogatja. Ami nekem jó egyáltalán nem biztos, hogy másnak is jó. Ami nekem szép, nem biztos, hogy másnak is az. Az építőipari szakma az átkosban megpróbált lefektetni egy közös nevezőt a végtelen vélemények dzsungelében, és így megszülettek a szabványok. Mondanom sem kell, hogy azon túl, hogy a szabványokat hatályon kívül helyezték a rendszerváltás után ezzel generálva egy újabb zűrzavart, a szabványok nem nyújtottak megoldást az emberi ízléstényezőre. Hiába felelt meg egy épület a szabványoknak, attól még lehetet ronda valaki számára és ezzel egy komoly pénzügyi vita tárgya, ugyanis beleütközünk az esztétikába, az emberi érzelmi és tudatossági skáláiba. Ezekre érdemes szánni még egy misét, mert a minőséghez tartoznak és az egyetemi tankönyvek, nemigen beszélnek róluk.

Dochnal Róbert
építőmester szakmérnök