DOCHNAL Építőipari Tanácsadó Iroda

Főoldal
Szolgáltatásaink
Költségbecslés
Referenciák
Egyéb
Elérhetőségeink
További cikkek

Az építőipar útvesztői: A hiteligény csapdája

(2007. 05. 29)

Általában az építőiparban az a helyzet, hogy egy projekt megvalósításához nincs meg a szükséges pénzmennyiség.

Van egy általánosan elterjedt szokás, miszerint ha van egy bizonyos mennyiségű pénz, amit egy konkrét célra szántak, mondjuk autóvásárlásra, szinte mindig az a helyzet áll elő, hogy olyat fogunk vásárolni, ami drágább, mint amennyi lóvénk van rá. Ha van 100 000 Ft-unk autóra, akkor egy 150 000 Ft értékű autót fogunk vásárolni. Ha 2 000 000 Ft-unk van akkor nem a 150 000 Ft-os autót vesszük meg, hanem azon merengünk és ügyeskedünk, hogy hogyan tudnánk a 2,5 milliós verda birtokába jutni. És ezt valahogyan, valamilyen módon meg is oldjuk, alkudozással, hitellel, stb.

Van egy irányelv, miszerint ha venni akarsz valamit, akkor először legyen meg rá a pénzed, vagy készpénzben, vagy a bankszámládon. Tudom, hogy ez ellentmond a mai hiedelemnek, még a csapból is az folyik, hogy mindent hitellel oldjunk meg, hitelre vegyél házat, hitelre vásárolj autót, hitelre menj nyaralni, hitelkártyával vásárolj, ez az aberráció odáig megy, hogy hitellel egyenlítsd ki régi tartózásaidat is. És ez kezd természetessé válni társadalmunkban.

Az előző irányelv a túlélést támogatja, és egy stabil, biztonságos életet eredményez, ennek ellentéte pedig, komoly gondokat okoz, nyűgöt, eladósodást, jövőbeli problémákat, modern rabszolgaságot. Ez lehet, hogy durvának hangzik, de figyeljük meg egy kicsit közelebbről. Ha az embernek van egy adóssága, mondjuk jobb esetben egy bank felé, természetesen ezt úgy szerezte, hogy vásárolt valamit, amire nem volt elegendő pénze. Ez viszont azt is jelenti, hogy volt némi forintja, és ezt mind bele is helyezte abba a dologba, ezt szokták hívni önrésznek. Ez az összeg pontosan az, ami elveszhet, ha gond van a részletek megfizetésével. A Hitelező intézet a teljes hitel-futamidő alatt biztosítva van, ugyanis, a saját pénze védve van minden külső hatástól, inflációtól, amortizációtól, stb. Tehát, ha gond van, akkor az ember elveszti az áhítottan megvásárolt dolgot, és az önrészét is. Ezt nem akarja, úgyhogy mindent elkövet annak érdekében, hogy ne legyen gond, inkább nem eszik, de kifizeti az éppen esedékes hitelrészletét. Ezt már komoly hatáshelyzetnek hívhatunk, nem egészen az van, amit mi akarunk. Hatásnak lenni annyit tesz ki, hogy nem mi vagyunk az okozok, és ez nem egy kellemes dolog. Mennyünk tovább, tehát mindent elkövettünk, hogy megmaradjon az adós helyzet, akkor csakis egy kis számtant kell elvégezni, és máris kiderül, hogy átlagban évente két- három hónapot a banknak dolgozunk. Összegezve, nem azt tesszük amit akarunk, viszont a munkánk gyümölcsét másvalaki élvezi, mi ez, ha nem modern pénzügyi rabszolgaság?

Sajnos nem igazán tanítják meg az embert, hogy hogyan kellene több pénzt keresnie, ennek okaival most nem kívánok foglalkozni, viszont érdemes megfigyelni azt a tényt, hogy az ember képes hitel nélkül is megvásárolni azt, amit hitel segítségével szerez meg. Ennek mi sem egyszerűbb a magyarázata, hiszen a hitelintézet is erre alapozza „támogatását”. Ha visszatérünk az egyszerű számtanhoz, máris rá kell ébrednünk, hogy a felvett hitel többszörösét fizetjük vissza. És ezt mi tesszük, mi termeljük meg ezt a pénzt, tehát ha az ember képes erre a többlet kiadás megteremtésére, ami a bank zsebét dagasztja, akkor képes megteremteni azt az összeget is, ami ennél lényegesen kevesebb: a hiányzó pénzösszeget, ami hiányzik az áhított dolog megvásárlásához. Talán kellene egy kicsit több kitartás, egy kicsit több spórolás, egy kicsit jobban ki kell nyitnunk azt a pénzcsapot, vagy erősebben kell nyomnunk a munkánk gázpedálját. Azt mondják, hogy az igényeink teremtik meg a bevételeinket…

Egy kicsit eltávolodtunk az építőipartól, tehát térjünk vissza a saját háztájunkhoz. Az építőiparban is a helyzet hasonló módon zajlik. A Tisztelt Megrendelőnek van mondjuk 10 millió forintja, szinte biztos, hogy nem fog venni egy 8.-ik emeleti panellakást. Nem. Felvesz 20 millió hitelt 40 évre, és egy 60 milliós értékű szerény családi házat fog megterveztetni. Hiszen ez az álmai otthona, meg is érdemli, hát nem? Egy életre eladósodik, akkor legalább miért nem az lenne, amit szeretne? Máris benne vagyunk egy olyan helyzetben, mely senkinek sem jó. A Megrendelő eleve nem kaphatja meg háza álmait, a kivitelező nem fogja megkapni a munkájának járó pénzét, az állam nem fogja megkapni az ÁFÁ-ját, talán a bank jól fog járni, de ez mellékes.

Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Így szol az ősi magyar bölcsesség. Nem voltak hülyék a felmenőink. Ránk hagyták élettapasztalataikat és bölcsességüket ebben a tömör mondatban. Ezt jobb, ha nem hagyjuk figyelmen kívül.

Aki megsérti a fenti irányelvet annak így is, úgy is viselnie kell annak következményeit. De az isten szerelmére, miért mennénk vele együtt ezen az úton, miért kellene bukdácsolnunk a bozótosban bogáncsok között, amikor az autópályán is száguldozhatnánk?

Mi költségvetéseket készítünk, kiszámoljuk, hogy az adott épület miből és mennyiből épülhet fel. A 60 milliós házat nem lehet 30 millióból felépíteni! Tisztességesen nem! Valaki nem lesz kifizetve!

Íme két sarokszám: nincs társasház 160 000 Ft,- + ÁFA /m2 alatt, nincs hagyományos építésű családi ház 200 000 Ft,- + ÁFA/m2 alatt! Ha valaki az ellenkezőjét mondja, akkor valami nincs rendjén, ennek nagyon sok válfaja van és még több árnyalata, de lényegében két dologra szűkíthető le a kör, vagy műszakilag hibádzik valami, vagy nem lesz kifizetve valaki.

Érdemes rászánni azt a minimális összeget egy költségvetés elkészítésére,- ez azért minimális, mert az egész beruházás értékéhez viszonyítva ezrelékekről van szó-, mert megadja, hogy mivel is áll szembe az ember. Ha beruházó, akkor megtudhatja, hogy mennyi pénzt kell még összeszednie, ha pedig kivitelező, akkor megtudhatja, mennyiért szabad vállalkoznia, hogy még holnap is a piacon maradjon. Ugyanis egyiküknek sincs a pincéjében pénzverde-, mint a banknak, aki sajnos kisajátította ezt a nyomtatási tevékenységet-, és csakis a rendelkezésre álló erőforrásokból lehet gazdálkodni. A rendelkezésre álló erőforrások határainak megsértése, valaki „sérülését” fogja okozni.

Egyszer valaki valami olyasmit mondott, hogy a tudás nem lehet káros hatással rád tekintve. A tudás hiányát, a tudatlanságot más szavakkal butaságnak hívják. Ott ahol gondjaid vannak, hiányzik az odaillő tudásod. Jobb tudni, mint nem tudni. Jobb tudni, hogy mivel állunk szemben, mert akkor okozok maradhatunk, és így vagy úgy, de valahogyan kezelni tudjuk a kialakult helyzetet.

További jó munkát, baráti üdvözlettel:

Dochnal Róbert
műszaki ellenőr



___
_______________
______________________________
___________________________________________
___________________________________________________

„Az a szándékunk, hogy professzionális mérnöki szolgáltatásainkkal és tanácsadásainkkal segítséget nyújtsunk Tervezők, Kivitelezők, Beruházók és Magánszemélyek építőipari problémáik megoldásában, ezáltal rendet víve az építőipar zűrzavarába. A Célunk a MEGELÉGEDETT MEGRENDELŐ MEGTEREMTÉSE, aki közelebb került építő szándékaihoz”