DOCHNAL Építőipari Tanácsadó Iroda

Az Építésvezető

Munkaköri leírás

(2011. 03.22.)

Jelen írásommal kísérletet teszek összefoglalni tapasztalataimat és az általam hasznosnak vélt információkat, melyek az Építésvezetői feladatköréhez tartoznak. Lehet, hogy soraim között fogsz találni közhelyeket, érdekes dolgokat vagy akárcsak vad és hihetetlen adatokat. A leírt dolgokat nem kell, igaz tényként elfogadni, nem teszek kísérletet a szubjektív realitásod megváltoztatására, de mielőtt elvetni készülsz ezekből valamit, érdemesnek tartanám annak az adatnak az alaposabb megvizsgálását és kipróbálását a gyakorlatban. Hitem szerint, számodra csakis az igaz, amit Te magad igaznak tartasz, és úgy igaz, ahogyan saját magad figyelted meg.

__________________

  
Építésvezető = az a személy, aki felelős egy projekt megvalósításáért- kivitelezéséért.
 
Kontroll = elindítás, megváltoztatás, megállítás. 

Az Építésvezető kontrollálja a kivitelezést. A kivitelezés munkafolyamatokból áll, illetve egyéb szervezési és kiszolgálási tevékenységekből. Mindezen tevékenységeket el kell indítani, meg kell történniük a megfelelő megváltozásoknak és a dolgokat be is kell fejezni. 

Az Építésvezető elvégez dolgokat illetve elvégeztet dolgokat. Amit saját magának kell elvégeznie, azt megteszi személyesen, illetve egy csomó egyéb dolgot más emberek kell, hogy megtegyenek- ezeket pedig elvégezteti velük.

 
Felelősség.

Felelősséget vállalni azt jelenti, hogy vállaljuk az adott dolog kontrollálását, vállaljuk az ok szerepét, vagy elismerjük, hogy az a dolog a miénk vagy tőlünk származik.

Ha például fel kell építeni egy falat, és ehhez egy kőművesre van szükség, aki ezt majd elkészíti, az Építésvezető akkor vállal felelősséget a falért, ha elindítja ezt a folyamatot (megtudja, hogy hava kell építeni, miből kell építeni, mikorra kell építeni, oda teszi vagy teteti az anyagokat és oda rendeli azt a kőművest, aki képes a megfelelő időben és minőségben azt a falat megépíteni, és ráveszi a kőművest, hogy kezdje el a munkát), megváltoztatja az állapotokat (kezdetben nincs fal, van helyette egy üres hely, a kőműves rakja az egyik téglát a másikra, habarcsot használ, stb.) Az Építésvezetőnek a megfelelő pillanatokban meg kell győződni, hogy a dolgok jól alakulnak és a megfelelő ütemben, ha nem optimális helyzeteket tapasztal, akkor korrigálja ezeket. Ki kell fejlesztenie egy olyan készséget, hogy a látottakból meg kell tudnia jósolni a jövőt, látnia kell előre az akadályokat és a buktatókat. Például látja a rendelkezésére álló anyagokból, hogy anyaghiány miatt meghiúsulhat a fal, vagy látja, hogy nem a kívánt minőségben épül a fal, vagy látja, hogy nem a megfelelő ütemben épül a fal. Ezekből az Építésvezetőnek látnia kell, hogy az a fal időben elkészülhet és megfelelő lesz, vagy mely korrekciókat kell végrehajtania ahhoz, hogy a kívánt fal megszülessen.

Ha már elkészült a fal, a dolgokat meg kell állítani, a ciklust le kell zárni. A példa kedvéért- a kőművesnek tudtára adja, hogy a munka megfelelően elkészült, meg is dicsérheti, ha a dolgok jól mentek, ráveszi a kőművest, hogy rakjon rendet maga után, a felesleges anyagok, szerszámok, állványok, stb. elpakolásra kerülnek, kibocsájtja a kőművesnek a teljesítésigazolást, a falat pedig elszámolja a Megrendelő felé.

Ha így cselekszik, akkor azt mondhatjuk, hogy az Építésvezető felelősséget vállalt a falért.

Nézzük meg hogy nem vállal felelősséget a falért: a fal nem készül el, a fal nem készül el időben, a fal nem a megfelelő minőségben készül el, rossz helyen épül fel a fal, nincs anyag a fal megépítéséhez, stb. Ha mindezeket hagyja megtörténni és nem korrigálja a dolgokat a megfelelő módon, és helyette ilyeneket mond: „...hát nem volt tégla..., ...a kőművesnek kellett volna jól dolgoznia..., ...nem volt tervem..., … nem fért bele az időmbe..., ...nekem mással kellett foglalkoznom..., ...ezt valakire rábíztam és cserbenhagyott..., stb.”. Még az is lehet, hogy minden állítása igaz, de mindaddig, amíg felvállalja az ok- az OKOZÓ szerepét, és tesz azért, hogy a dolgok jó irányba haladjanak, mindaddig nem lesz különösen gond, mert FELELŐSSÉGET VÁLLAL. Ha lesznek alatta emberek, akik helyette vállalják a felelősséget, addig, ha el is hárítja a felelősséget, nem lesz baja. De ha az alatta levők visszadobják ezt, akkor a saját felelőssége visszaszáll és a nyakába omlik minden gond és zűrzavar.

Az Építésvezető a kivitelezésért felelős. A kivitelezés azon elvégzendő feladatok összessége, melyek elvégzésével, ott ahol most semmi van, lesz egy ház, egy létesítmény, egy építmény. A kivitelezés egy projekt megvalósításának egy része. A kivitelezést megelőzik az előkészítő feladatok (tervezés, egyeztetések, engedélyezések, stb.), és a kivitelezést követik a befejező tevékenységek (megvalósulási tervek, engedélyezési- és használatbavételi eljárások, stb.).

Az Építésvezetőnek pontosan tudnia kell, hogy mi az ő feladatköre, és mi az, amit kapnia kell, és mi az, amit még őutána csinálni kell.

Előfordulhat, hogy a feladatkörök összemosódnak, ez általában akkor történik, amikor a játszma egyik résztvevője nem végzi el a saját munkáját. Például a Tervező nem tervezi meg a házat a megfelelő részletezettséggel és pontossággal, vagy amikor a Beruházó a Kivitelezőre „tukmálja” a használatbavételi eljárások lebonyolítását.

Az építésvezetőnek pontosan tudnia kell, hogy milyen „véglegesen és jó minőségben elkészített termékeket/részecskéket” kap, és pontosan pontosan mit kell előállítania, ami értékes termék az utána következő terminálnak (pl.: a Bonyolító- aki a projekt engedélyezéséért folyamodik).

 
Mit kell kapjon az Építésvezető?

___ Megfelelően elkészített tervdokumentációt, legalább 1 db példányt.

___ Engedélyeket.

___ Aláírt kivitelezési szerződést.

___ Munkaterületet.

___ Anyagi erőforrásokat, eszközöket, gépeket, berendezéseket, stb., vagy energiát ezek megszerzéséhez, vagy jóváhagyást ezek beszerzéséhez.

___ Fizikai erőforrásokat a munkák elvégeztetéséhez, vagy energiát ezek megszerzéséhez, vagy jóváhagyást ezek beszerzéséhez.

___ A projekt nagysága függvényében a megfelelő szellemi erőforrásokat, vagy energiát ezek megszerzéséhez, vagy jóváhagyást ezek beszerzéséhez.

A Tervdokumentáció

Egy megfelelően elkészített tervdokumentáció azon felül, hogy megfelel az éppen érvényben lévő törvényeknek, rendeleteknek és bármi egyéb hivatalos szabályoknak, meg kell felelnie az eredeti céljának is, mégpedig annak, hogy pontosan leírja, hogy mit kell megépíteni. Ez rajzok, részletrajzok, vizsgálatok, rétegrendek, műszaki leírások, költségvetési kiírások és részletes méretkimutatások, és egyéb rajzolt és írott dokumentumok alapján teszi meg.

Általában egy tervdokumentáció a következő elemeket tartalmazza:

___ Tervezői nyilatkozat.

___ Műszaki leírások, szakáganként.

___ Helyszínrajz.

___ Kitűzési terv.

___ Alaprajz minden egyes szintről, szabvány léptékben.

___ Metszetek minden jellegzetes helyen- ami valamilyen változást tartalmaz.

___ Homlokzati rajzok, konkrét anyagok megnevezésével.

___ Rétegrendek.

___ Csomóponti részletrajzok.

___ Konszignációk egyedi elemekről, nyílászárókról, asztalos és lakatos szerkezetekről, kő-elemekről, stb.

___ Költségvetési kiírás, részletes méretkimutatásokkal, esetleg idomterv.

___ Statikai rajzok, alapozási-, zsaluzási-, vasalási tervekkel, kikonszignált elemekkel, vaskimutatásokkal és hajlítási rajzokkal.

___ Szakági tervek (víz, csatorna, fűtés, villany, gyengeáramú hálózatok, riasztó, tűzjelző, számítógépes hálózatok, automatika, térvilágítás, út tervek, közművek, kertépítés, stb.).

A terveknek egymás között összhangban kell lenniük. Nem lehetnek ellentmondások, pl.: más anyag van megnevezve egy metszeten, mint a műszaki leírásban vagy a költségvetési kiírásban, vagy olyan gépészeti áttörések, melyek nem szerepelnek a zsaluzási rajzokon.

Minden tervnek összhangban kell lennie a többi tervvel, és mindegyiknek ugyanazon projektet kell tükröznie.

Előfordulhat, hogy egy terv agyon van bonyolítva, pl.: a bútorzatok szerepelnek az alaprajzokon. A túl sok adat is nagyon zavaró tud lenni, és meggátolja a tisztánlátást és a könnyű értelmezést (hallottam már kőművesről, aki felfalazta a lerajzolt kanapét...).

Sajnos a mai Magyarországon, mint minden mást, a Tervezőket is alul fizetik, ez pedig nagyon sokszor a tervek megcsonkításához vezet. Sajnos nagyon kevés alkalommal találkoztam jó és teljes tervdokumentációkkal. Az Építésvezetőnek időt kell szánnia a tervek áttanulmányozására. Ezzel az a célja, hogy MEGÉRTSE A PROJEKTET. Nem azért nézi át a terveket, hogy hibákat találjon, hanem azért, hogy megértse az elvégzendő feladatot. És tisztáznia kell minden dolgot, ami ellentmondásos, hiányos, hibás, szakszerűtlen, törvénytelen, vagy csak egyszerűen gátolja a megvalosíthatóságot.

A tervek áttanulmányozása során azt is szem előtt kell tartania, hogy a kivitelezés végzése során, nála kevesebb megértéssel vagy „a dolgok átlátásával” való képességgel bíró munkatársainak is konfrontálniuk kell ezekkel a tervekkel, és ha nem tudnak majd eligazodni ezek között könnyedén, akkor az Építésvezetőnek lesz csak több munkája.

Lehet majd menet közben is tisztázni dolgokat, de a tapasztalat azt mondja, hogy ahol nincs előre kigondolva a dolog, ott sokkal több munka vész kárba és a költségeket majd a kivitelező bánja meg.

Van egy alaptörvény miszerint ahhoz, hogy valami megvalósuljon a fizikai univerzumban, annak először meg kell valósulnia a gondolatok univerzumában. Tehát a helyes sorrend: kigondolni, lerajzolni, megvalósítani. Nagyon is érdemes időt szánni egy jó tervdokumentáció kipaszírózására.

Az alábbiakban adok egy ellenőrzőlistát, amit a saját tapasztalataid szerint bővítsél ki, legyen ez segítség a tervek ellenőrzése során.

Tervdokumentáció ellenőrzése
Építésvezetők részére
(ellenőrző lista)

___ Van tervezői nyilatkozat.

___ Van helyszínrajz.

___ Van kitűzési rajz.

___ Megvan minden alaprajz.

___ Megvan minden metszet, ami szükséges a tervek értelmezéséhez.

___ Megvan minden egyes homlokzatról nem vetületi hanem valós méretű rajz.

___ Megvan minden szükséges részletrajz.

___ Van hiánytalan asztalos konszignáció.

___ Van hiánytalan lakatos konszignáció.

___ Van hiánytalan konszignáció az egyedi elemekről.

___ Vannak statikai alapozási rajzok.

___ Vannak statikai zsaluzási rajzok.

___ Vannak statikai vasalási rajzok.

___ Van építész műszaki leírás.

___ Van statikus műszaki leírás.

___ A rajzok standard léptékben vannak, léptékhelyesen kinyomtatva.

___ A rajzokon a jelölések tisztán, egyértelműen, szabad szemmel lathatók, elolvashatók, értelmezhetők.

___ Vannak az alaprajzokon helységpecsétek.

___ Megvan minden rétegrend részletezése.

___ A homlokzati rajzokon megvannak a különböző felületek megnevezései.

___ Van költségvetési kiírás.

___ Van idomterv / részletes méretkimutatás.

___ A műszaki leírás összhangban van a rajzokkal.

___ Az építész rajzok összhangban vannak egymással (pl.: az alaprajzok a metszetekkel, stb.).

___ A statikai rajzokon ki van konszignálva minden elem:

            ___ alaptestek,

            ___ födémek,

            ___ gerendák,

            ___ koszorúk,

            ___ pillérek,

            ___ lépcsők,

            ___ falak,

            ___ betonvasak.

___ Van betonvas kimutatás és átmérőnkénti összesítő.

___ A statikai rajzok összhangban vannak a statikus műszaki leírásokkal, beleértve a geológiai megállapításokkal

___ A statikai rajzok összhangban vannak az építész rajzokkal.

___ A tervek eleget tesznek az építési engedélyben megszabott feltételeknek.

___ A szakági terveket az illetékesek az építészethez hasonló módon végig tanulmányozták, minden le lett tisztázva, a hiányosságok korrigálva lettek, a terveket kivitelezésre megfelelőnek találták.

            ___ víz/csatorna,

            ___ fűtés,

            ___ légtechnika/klíma,

            ___ villan-erősáram,

            ___ riasztó/épületfelügyelet,

            ___ telefon, internet, tv, belső hálózatok,

            ___ automatika,

            ___ tűzjelzőrendszer / menekülési útvonalak,

            ___ út / parkolók,

            ___ közművek,

            ___ park / kertépítés,

            ___ egyéb.

___ A szakági áttörések fel vannak tüntetve a statikai rajzokon.

___ A felmerült kérdésekről feljegyzés készült, ez pedig az illetékes terminálhoz lett továbbítva.

___ Minden felmerült kérdés tisztázva és/vagy korrigálva lett.

___ A tervek egyértelműek, értelmezhetők, és alkalmasak a kivitelezés lefolytatására.

Engedélyek

Itt általában az Építési Engedélyről van szó. A jelenlegi szabályozás szerint az építési engedélyt kibocsájtó hatóság bekéri az eljárás során az érintett egyéb hatóságoktól a szükséges állásfoglalásokat, jóváhagyásokat, kikötéseket, és ezeket pedig rögzíti a határozatban.

Az Építésvezetőnek át kell tanulmányoznia az építési engedélyt, külön figyelmet kell fordítania az ebben megjelölt követelményeknek és kikötéseknek, mert ezeknek eleget kell tenni menet közben, mert ezek alapfeltételek a majdani Használatbavételi Engedély megadásához. Ezen kikötések és/vagy teljesítendő feladatok közül meg kell állapítani, hogy melyek tartoznak a kivitelezésre és melyek azok, amik az Építésvezető hatáskörén kívül vannak- ezekre pedig, fel kell hívja az illetékesek figyelmét.

Kivitelezési szerződés

Ne kezdj el munkát aláírt szerződés nélkül! És ezt vedd nagyon komolyan!

A szerződés a következőket válaszolja meg: Ki-kivel? Ki mit vállal? Mikor? Mikorra? Mennyiért? Milyen feltételek mellett? Mit? Hogyan? És mi van akkor ha nem?

Ezeket általában 3-4 oldal normál betűkkel írt szövegben tisztázni lehet. Ami ennél hosszabb az általában káros a kivitelezőre nézve, mert a manapság gyakorlatban használt 30-40 oldalas szerződések, arról szolnak, hogy ha a kivitelező rosszul mosolyog, akkor hogyan fogják még az ük-ük unokáját is rabláncra verni, és bevett szokás, hogy egy szóval sem említik, hogy mi van akkor, ha a Megrendelő nem fizet időben, vagy egyáltalán nem fizet.

Van a szerződésnek egy pár nagyon fontos melléklete:

- árazott, tételes költségvetés,

- minőség ellenőrző rendszer,

- műszaki és pénzügyi ütemterv,

- maga a tervdokumentáció.

Ha a végletekig kisarkaljuk, a Megrendelőnek az a legjobb, ha a kivitelező mindent elvégez most azonnal és ingyen, míg a kivitelezőnek az a legjobb, ha kap egy halom pénzt és soha semmit nem ad cserében- legalábbis ezt gondolják egy páran. Ezek a gondolatok elmebetegségre utalnak- úgy mondhatnánk bűnözői elmékre utaló magatartás-, és elfelejtik, hogy közös csónakba fognak szállni, és mindenkinek az a jó, ha egy osztályon felüli ház jön létre, és ezért tisztességes pénzt fizetnek cserében.

A kivitelezőnek figyelnie kell arra, hogy a leszerződött összeg a szerződés mellékletében a költségvetésben szereplő munkafolyamatokra, és az ott szereplő mennyiségekre vonatkozik. Csakis egy bűnöző kívánhatja, hogy valaki neki ingyen dolgozzon!

Arra is figyelni kell, hogy ne legyen kifizetve pénz úgy, hogy nincs mögötte valósan előállított értékes termék. Ezért a műszaki ütemtervhez kell hozzárendelni az odatartozó pénzügyi ütemezést is.

Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a megrendelt munkára a szerződésben szereplő összeg valóban a rendelkezésre áll. Erre a legjobb az ügyvédi letét, vagy a bankgarancia. Ha a kivitelező jót akar magának, csakis annyi energiát fektessen be, amit az ablakon is hajlandó lenne azon nyomban kidobni, ha nem lát kézzel fogható fedezettet az elvégzendő munkájára.

Az ember természetéből kifolyólag mindig többet költ mint, amennyije van. Ennek az a következménye, hogy a munka vége felé elfogy a pénz, elfogy a jókedv, a barátság, a jóindulat, stb., és valaki nem lesz kifizetve.

Mindkét fél védelmét jelenti a minőségbiztosítási rendszer, mint a szerződés melléklete. És most nem az ISO-ra gondolok, hanem az elvégzett munkafolyamatok elszámolásának a módjára.

A költségvetés tartalmazza az elvégzendő munkafolyamatokat. A minőségbiztosítási rendszernek pedig rendelkeznie kellene munkafolyamatonként az osztályba-sorolás szabályairól és ezek kihatásairól az árakat illetőleg.

Munkafolyamatonként meg kell határozni a következőket:

- Ki méri a dolgokat (a poszt neve)?

- Mit kell mérni?

- Mivel kell mérni?

- Mikor kell mérni?

- Hányszor kell mérni?

- Milyen eltérések megengedettek I. osztályhoz, II. osztályhoz, III. osztályhoz, osztályon kívüli- helyezéshez?

- Mekkora pénzbírsággal járnak a nem I. osztályba sorolások esetei?

- Lehet-e javítani vagy sem, és ezeknek a következményei?

Mindennek a lényege és az alapja a CSERE. Én adok valami értékeset neked, cserébe valami értékesért- ez a csere fogalma.

Az Építésvezető előállíttat egy olyan létesítményt, mely értékes a Megrendelőnek, cserébe pedig a Megrendelő értékes pénzt ad a Kivitelezőnek. Ha ez az alapelv sérül, akkor mindenki rosszul jár, kivéve az ügyvédeket és a bíróságokat,- mint a hiénák a tetemmel.

A szerződésben bevett szokás, hogy hivatkoznak egy harmadik félre, mint befolyásoló tényező,  aki nem is írja alá a jelen szerződést. Ez helytelen, mint jogilag, mint emberileg. Ilyeneket ki kell zárni a szerződésből, vagy alá kell velük is íratni a szerződést és felelőseget kell vállalniuk a szerződés valamely részéért.

Említek egy pár ilyen harmadik félt:

     - XY műszaki ellenőr hagyja majd jóvá a teljesítéseket. Ha előre tisztázzák, hogy mi alapján hagyja jóvá a teljesítéseket, akkor nem számít, hogy hogyan hívják műszaki ellenőrt, de ha megnevezzük, akkor neki is alá kell írnia a szerződést, mint érintett félnek- jogokkal és kötelezettségekkel.

     - XY pénzforrás (különböző pályázatok révén pénzt elosztó hivatalos szervek), ha majd átutalja a pénzt, akkor majd fizetünk... Én már láttam olyan esetet, amikor a Megrendelő trehánysága miatt, a Pénzforrás nem fizetett, és a Kivitelező nem kapta meg a pénzét.

    - XY hatóságnak a jóváhagyása feltétele a pénzek kifizetésének. Az XY hatóság egy rohadt elnyomó és máris nincs pénz, pedig a munka elkészült.

     - Napi rendszerességgel kötnek az Alvállalkozók olyan szerződéseket a Fővállalkozóval, és már ki sem mondják, mindenki tudja, hogy az Alvállalkozó csakis akkor jut esetleg a pénzéhez, ha a Fővállalkozó megrendelője fizetett. Ez olyan, mint az orosz rulett. Előbb-utóbb az Alvállalkozó belepusztul. Ez tény!

Van még egy érdekes része a szerződésnek, mégpedig a késedelmes teljesítés esetén alkalmazandó napi kötbér. Én egyszer feltettem azt a kérdést a Megrendelőnek, hogy miért ennyire fontos a számára a kötbér? Neki tényleg fontos volt a határidő. Én azt tartottam tisztességesnek, hogy kétoldalú legyen a dolog. Ha a Kivitelező késik, akkor X Ft napi büntetés legyen a jussom, de ugyan ennyit fizessen nekem naponta, amennyivel a megbeszélt határidő előtt befejezem a munkámat. Megegyeztünk ebben és pénzt is kerestem ezen.

Két oka van annak, ha valaki nem fizet ki egy munkát:

1.   Nincs megelégedve a munkával.

2.   Már eleve- az elején eldöntötte, hogy nem akar fizetni.

Sajnos nincs több variáció. Felmerülhet valakiben az a kérdés, hogy mi van azzal az Alvállalkozó esetével, aki nem kapta meg a pénzét, mert a Fővállalkozó sem kapta meg? Hát a válasz nagyon egyszerű: ez a 2. típusú kategória. A Fővállalkozónak esze ágában sincs fizetni a saját pénzéből az előállított termékért. Egy hosszútávlatban gondolkodó Fővállalkozó felelősséget vállal az Alvállalkozójáért, és akkor is kifizeti, ha ő nem kap érte pénzt, mert a hosszú távú túlélés ezt diktálja. Aki magára hagyja az értékes Alvállalkozóit az elégé gyorsan kiírja magát a piacról, és magával ránt egy csomó értékes embert is.

Aki eleven nem akar fizetni, az nem hajlandó előleget sem fizetni. Ez ahhoz a szabályhoz vezet, melyjel meg tudod szűrni a tisztességes embereket a veszélyesektől: Hajlandó előleget fizetni (ide beleértve az ügyvédi letétet, bankgaranciát, stb.) vagy sem? Ha a válasz NEM, akkor NE KÖSS VELE ÜZLETET! Ennyi a szabály. Hazárdjáték ezt megszegni!

Semmi olyat nem szabad aláírni, ami veszélyezteti a túlélésedet, reménykedve abban, hogy ez úgysem fog bekövetkezni. Ha elkötelezted magadat valamire, akkor gondold végig, hogy ha a rossz bekövetkezik, akkor túl tudod-e élni azt a feltételt vagy sem. Egy becsületes partner jót akar neked, legalábbis nem akar ártani neked, akkor miért rak eléd egy olyan papírt, amit ö sem írna alá szívesen?

Ha valaki azzal hozakodik elő, hogy ez azért van, mert az ügyvédje ezt mondta, miért nem javasolnád neki, hogy cserélje le az ügyvédjét, mert becsületes ember ilyen szemetet nem rak embertársa elé?

Ha te ténylegesen értékes dolgokat vagy képes előállítani, nem csak holmi bóvlikat, akkor sorban fognak nálad állni, mert a jó-híred előtted jár.

Törekedj mindig olyan értékek előállítására, melyek minden elvárást felülmúlnak, légy büszke a saját teljesítményeidre és 1-2 oldalas szerződéseid lesznek, vagy még erre sem lesz szükséged, mert már előre kifizetnek csakhogy nekik dolgozhass Ha nem így van, még javítanod kell a termékeid minőségén.

Legyen egy saját egyszerűsített vállalkozói szerződésed, amit „Együttműködési megállapodás”-nak is nevezhetsz, ez legyen mindig megállapodásod alapja, és légy nagyon gyanakvó ha ezt lesöprik az asztalról, és egy több tíz oldalast dugnak az orrod elé. Lehet egy ökölszabály, hogy 4 oldalnál vastagabb szerződést nem írsz alá! Indoklás: „Csak úgy!”

A Munkaterület

A munkaterület az a helyszín, ahol a munkavégzés, a kivitelezés fog zajlani.

A munka megkezdése előtt, hivatalos keretek között a munkaterületet a Megrendelő átadja a Kivitelező pedig átveszi, munkavégzésre alkalmas állapotban. Innentől kezdve a munkaterület a tiéd, egészen addig, amíg az elkészített létesítménnyel együtt vissza nem adod a Megrendelőnek hivatalos keretek között.

Ezen időszak alatt minden, ami itt zajlik a Felelős Műszaki Vezető, az Építésvezető illetve a Kivitelező felelősségi körébe tartozik, hacsak nem kötnek ki egyéb feltételeket.

Bekeríted a területed, Te őrzöd ezt, és ez elmehet addig is, hogy azt engedsz be, akit akarsz.

Nagyon fontos, hogy a munkaterület alkalmas legyen a munkavégzésre, ismerned kell a helyi korlátozásokat (pl.: hétvégén nem lehet dolgozni, vagy üdülő területen bizonyos hónapokban nem lehet olyan munkát végezni, ami zajjal jár, stb.), a megközelítési korlátozásokat (pl.: Budapesten egy szemetes konténert sem tehetsz le az utcára külön engedély nélkül, esetleg terület-használati díj és forgalomtechnikai terv és engedélyeztetési eljárás nélkül).

A munkaterület ismeretével komoly költségeket ismerhetsz meg- melyeket valahogy érvényesíteni kell.

Volt rá példa, hogy a Megrendelőnk kapott egy ideiglenes engedélyt az adott házon való felvonuláshoz, de mivel nem rendezte időben a telek vásárlást, a telek régi tulajdonosa, „visszavette” a telket, minket- a Kivitelezőt- kizártak a munkaterületről, a munka meghiúsult, egy csomó elvégzett feladat bentregadt, tiszta káosz lett a vége, na meg egy csomó vesztesség.

Jó tudni, hogy a munkaterület munkavégzésre alkalmas állapotban van nem csak fizikailag, hanem jogilag is (más a tulajdonos, műemlék védettség alatt áll, stb.).

Az Anyagi Javak

Egy kivitelezéshez kell egy csomó anyag, egy csomó szerszám, eszköz, gép, berendezés, stb. Ez mind-mind pénzbe kerül.

Egyetlen egy gép sem működik energia nélkül. Az autó sem működik benzin nélkül.

A tisztességes hozzáállás az lenne, ha a megrendelő akar valamit, bele kellene pumpálnia némi energiát a kivitelezői gépezetbe. Na, ez nem létező fogalom a mai magyar építőipari piacon. A Kivitelező teszi be a saját energiáját annak reményével, hogy majd visszakapja. Erre kellene a fedezet, az előleg, az ügyvédi letét, a bankgarancia, stb.

Az Építésvezető szempontjából nem számít, hogy honnan származik az energia, a Megrendelő adja, a Kivitelező előlegezi meg, az Anyagbeszállítók előlegezik meg, a Bank ad kölcsönt, nem számít, de szükséges még a munka elkezdése előtt.

Az Építésvezetőnek tisztában kell lennie, hogy mennyi energiára van szüksége- ezt pénzben szoktuk mérni- ahhoz, hogy teljesítse a kötelezettségeit az első rész-számla megérkezéséig. Itt tulajdonképpen költségekről beszélünk. Ez a pénzügyi ütemterv kiadási oldala. Tehát van a pénzügyi ütemterv bevételi és kiadási oldala, ezek mögött pedig meghúzódik az elvégzendő műszaki tartalom, azaz a műszaki ütemterv. Ezeket összhangban kell tartani és az Építésvezetőnek tisztában kell lennie a projekt minden egyes pillanatában ezzel a három tényezővel: termelés-kiadások-bevételek / nap vagy hét vagy hónap.

Úgy is mondhatnánk, hogy az Építésvezető egy műszaki / pénzügyi menedzser. Ez az Építésvezető feladatköre: összhangban tartani a termelést a kiadásokkal és a bevételekkel. Nagyon nagy mennyiségű termelést kell elérnie egy adott időegységen belül, törekednie minden fronton, hogy jobbnál jobb termékek szülessenek, de a hangsúly a gyorsaságon van. Ismernie kell a minimum költségeket- ezeket lent kell tartania, és hajtania kell a bevételeket- minden akadályt el kell távolítania a bevételek útjából.

Ha valaki úgy gondolta, hogy az építésvezetés egy szép műszaki feladatkör és semmi köze a pénzhez, akkor jobb ha elmegy művezetőnek vagy kőművesnek, mert ebben a pozícióban neki pénzügyi dolgai is kőkeményen akadnak. Minimum ismernie kell a költségeit és a megtermelt potenciális bevételt az adott időszakra.

Említeni szeretném, hogy a költségekhez hozzátartoznak az emberi költségek is- a fizikai és szellemi erőforrások költségei, legyenek azok saját emberek vagy alvállalkozók.

Az Építésvezetőnek a következő kérdésekre szinte azonnali válaszai kell, hogy legyenek:

-   „Mennyi az e heti költséged?”

-     „Mennyi az e heti kitűzött termelési quotád?”

-     „Tartjátok a heti költségeket?”

-      „Meg lesz a kitűzött heti termelés?”

Ha nincs válasz, akkor van helyette zűrzavar!

 Az Emberi Erőforrások

A munkát, a kivitelezést, valakinek el kell végeznie. Valakinek „dolgoznia” kell. Zömében fizikai dolgozókra van szükség, akik elkészítik a munkafolyamatokat.

Az Építésvezetőnek többnyire két -féle fizikai erőforrásokra való támaszkodásra van lehetősége, vagy „saját” dolgozók vagy alvállalkozók.

Vita kérdése lehet, hogy mi a jobb, saját létszám vagy alvállalkozók? Vannak érvek pró és kontra is.

A saját létszám előnyei: ismerjük a képességeiket ezért tudjuk, hogy mi várható el tőlük, könnyebben mozgósíthatjuk, hivatalos keretek között „olcsóbb” munkaerő.

A saját létszám hátrányai: a non-produktív napokon is kell utánuk fizetni- eső, betegség, szabadság, fagy, rövidebb munkaidő téli napokon, ünnepek és munkaszüneti napok, továbbá ha nincs kellő mennyiségű munka, amit adhatunk nekik, akkor is biztosítani kell a számukra legalább a minimálbért és ezek járulékait, szerszámokat kell venni, munkavédelmi-, tűzvédelmi- és egyéb oktatásokban kell őket részesíteni, továbbá felelősséggel tartozunk minden hibájukért, hogy az műszaki vagy valamely hatóság által jogosnak vélt vagy kitalált mulasztásért (pl.: Munkavédelmi Felügyelet, stb.).

Alvállalkozók előnyei: a megbeszélt munkáért csakis a megbeszélt fizetség jár, és nem számít az idő, amit a munkavégzésre szántak. Ha hibáztak, rájuk lehet húzni a vizes lepedőt, mert hibás teljesítés esetén nem fizetjük ki őket. Minden hatóság előtt, mint például a munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzések során saját felelősséggel tartoznak, melyhez nekünk „semmi közünk”. Tehát az alvállalkozók képesek elvinni a jogos „balhékat”. Az Alvállalkozó egyben egy hitelezőnk is, mert befekteti saját erőforrásait, eszközeit, embereit, és csakis egy idő elteltével tartja a markát- a nap végén, a hét végén, a hónap végén, vagy akárcsak több hónap eltelte után.

Az Alvállalkozó hátrányai: nem tudható pontosan, hogy mit fog produkálni a helyszínen. Ha most dolgozunk velük először, akkor kész lottózás, vagy bejönnek vagy sem. A már bevált Alvállalkozók esetében még nem biztosított a minőség, mert lehet, hogy ismerjük az Alvállalkozót- a főnököt-, de az utolsó munkánktól eltelt idő óta új emberei vannak. Lehet, hogy a megbízható emberei otthagyták, vagy egy másik munkánál vannak befogva, és nekünk a „csőcselék” jutott. Hivatalos keretek között az Alvállalkozó díja magasabb, mint a saját létszámunké, hiszen ebben az esetben az Alvállalkozó viseli a Munkáltató költségeit.

Manapság Magyarországon ha elvégzünk egy számítást a rezsióradíj témakörében, azt fogjuk tapasztalni, hogy a piacon érvényesített munkadíj, olyan alacsony árfekvésű, hogy kb. a fele azon minimum követelményeknek, amit az adózási rendszerből és egyéb munkáltatói megfontolások diktálnak. Ez megadja a választ, hogy miért van az építőiparban fekete illetve szürke gazdaság. Mert féláron dolgozunk. Ma Magyarországon nem találsz olyan kivitelezést- tisztelet a kivételért-, ahol az emberek nem feketén vagy szürkén lennének foglalkoztatva. Ez sajnos kimeríti a törvénytelenség fogalmát, hiszen nincs jelenleg olyan törvény, hogy minimálbér + a többit zsebből a hónap végén.

Ennek egyenes következménye, hogy általában az alvállalkozók törvénytelenül foglalkoztatnak alkalmazottakat. Amiből az következik, hogy a nagyoknak nincs fizikai létszámuk,- így ők nem sértenek törvényt. Svájcban a munkák megpályáztatása során fel kell sorolni a saját létszámot, és hogy mihez értenek. Ha nincs kőművesed, nem kapsz falazási munkát. Ott ennyire egyszerű. Nálunk nem így van. Hát mi a megoldás? Véleményem szerint arra kell törekedni, hogy legyen minél több alvállalkozód, nem akármilyen, hanem megbízható, több viharban kipróbált alvállalkozód, és mellettük legyenek saját embereid is a kulcs pozíciókban: egy megbízható anyagbeszerződ / fuvaros, raktáros, egy osztályon felüli kőműves brigád, a szellemi vezetők, egy mindenes-tűzoltó-takarító brigád, stb.

A műszaki ütemtervhez rendelni kell egy létszám ütemtervet is- szakmákra, brigádokra, alvállalkozókra bontva. Nagyon fontos tudni, hogy a műszaki ütemterv tartásához, milyen létszám párosul. Nagyon is lehetséges, hogy változtatni kell a műszaki ütemen, mert a hozzárendelt emberi létszám nem optimális. Az a legjobb ha az emberi szükséglet valamilyen egyenlő arányban vannak jelen a kivitelezés helyszínén. Ne legyenek olyanok, hogy egyik nap kell 20 kőműves, 2 napig nem kell egy sem, majd kell 30. Ez a dolgozók össze vissza ráncigálását eredményezi, amit az emberek nem tűrnek egykönnyen. Optimálisan osztjuk szét a saját embereinket, és tudjuk, hogy mikor kell alvállalkozói erősítés.

Az sem hátrány, ha több munkahelyünk fut párhuzamosan, és úgy tudunk gazdálkodni a létszámokkal, hogy az emberekben a folyamatosság érzetét kelti és egyben a lehető maximális kihasználást is eredményezi, de mégis van annyi változékonyság, ami kitölti az emberek érdeklődését. Az sem jó ha egy munka túl monoton, vagy túl változatos. Ember válogatja, hogy mi a számára az optimális változékonyság. Emberről-emberre váltózik, hogy mit tartanak megfelelőnek a változások területén. Ha valami túl monoton, az ember átmegy robotba, nem dolgozik ésszel, hanem rutinból, és nem veszi észre a hibákat. Ha túl sok változás éri az embert, akkor fáradtnak érzi magát, mintha folyton ráncigálnák, és hőbörgés lesz a vége.

A Szellemi Erőforrások

Az Építésvezető munkáját egy bizonyos nagyságrenden túl, támogatni kell további szellemi dolgozókkal, építésvezetőkkel, művezetőkkel, előkészítőkkel, adminisztratív munkatársakkal, stb. Erről bővebben a szervezés fejezetnél részletezve.

Építésvezetői Feladatkörök

A feladatkörök megállapításához visszafelé fogok haladni. Első sorban meghatározom az Építésvezető Értékes Végtermékét (az összes munkájának a végeredménye, amit elő kell állítania).

Az én olvasatomban az Építésvezető Értékes Végterméke a következő: „A Megrendelők, a Megbízók, a Szakma és a Hatóságok által támasztott és / vagy elvárt követelményeknél jobb minőségben létrehozott, véglegesen befejezett és hiánypótlás mentes létesítmény / épület / építmény, mely belefért az előzőekben megalkudott költségkeretekbe.” A kész létesítmény nemcsak, hogy megfelel hanem jobb mint a Megrendelő elvárásai, a Szakma és a Hatóságok követelményei, illetve alkalmas a rendeltetés szerű használatra, a szükséges és a kívánt korrekciók elkészültek, a létesítmény gazdaságosan lett megvalósítva minden résztvevőre való tekintettel. A Megrendelőnek nincsenek olyan további költségek, amelyek a megállapodások felett merülnének fel, illetve a Kivitelező is nyereséggel zárja a projektet- és ide beleértve az összes alvállalkozót, beszállítót is.

Feltételezve, hogy az előző fejezetekben részletezettek a helyükön vannak, azaz az előkészítő munkálatok sikeresen befejeződtek (tervdoksi, engedélyek, munkaterület, aláírt szerződés, anyagi és szellemi erőforrások mind-mind rendben vannak), azt feltételezve, hogy tudott hogy mit kell megvalósítani, mennyiből, mivel, kivel, hol és hogyan, nem maradt más hátra, mint a következő 4 területre folyamatosan odafigyelni, és minden pillanatban kontrollálni ezeket:

-      Szervezési Tiszt feladatkör,

-      Terméktiszt feladatkör,

-      Pénzügyi Tiszt feladatkör,

-      egyeztetések feladatköre.

 Az Építésvezető mint Szervezési Tiszt

Szervezni, annyit tesz ki, mint termékek előállításához hozzárendelni tevékenységeket, ezekhez pedig, anyagokat, eszközöket és létszámot. Mindezeket pedig el kell helyezni az időfolyamba a pontos helyükre.

A szervezés alapja a műszaki ütemterv. A projektet szét kell szedni munkafolyamatokra, ami egyébként megtörtént a költségvetés elkészítése alkalmával. A munkafolyamatokat el kell helyezni egy időgrafikonon- ezt sávos ütemtervnek hívjuk.

Jó tudni mi a „kritikus út”- azon munkafolyamatok egymás után-ja, melyek nem tartalmaznak többlet időt. A kritikus út az a legkisebb idő-intervallum, mely alatt megvalósítható a kivitelezés. Ha ezekben a munkafolyamatokban csúszás következik be, akkor a projekt nem készül el határidőre. A kritikus utat a hálós ütemterv szerint lehet kiszámolni, de tapasztalataim azt mutatták, hogy egy „sima” sávos ütemterv is bőségesen elegendő a munka elvégzéséhez.

A sávos ütemtervhez rendelni kell egy anyag / eszköz ütemtervet- hetekre lebontva.

A következő egy létszám ütemterv hozzárendelése, heti bontásban.

A következő egy pénzügyi ütemterv, mely három adatot tartalmaz heti vagy havi bontásban, és amely megválaszolja a következőket pénzben mérve:

-      Mennyi az adott időszak termelése Ft-ban mérve?

-      Mennyi az adott időszak költsége Ft-ban mérve?

-      A bevétel fedezi-e a kiadásokat és ha nem, honnan szerzünk fedezettet az adott időszakra?

A fentieket úgy is hívhatnánk, hogy időbeli és térbeli organizáció. Az organizálás azt jelenti magyarul, hogy szervezés. Tehát, térben és időben kell megszervezni a dolgokat. Ki kell gondolni a dolgokat azáltal, hogy a fentieket elhelyezzük időben. Ha ez megtörtént, figyelmet kell fordítani arra, hogy a megálmodott részecskék egy adott időben elférnek-e egyáltalán abban a térben, azon a területen, ami a rendelkezésükre fog állni abban az adott időben. Képzeld el, hogy a kivitelezés helyszínére szállítanak minden téglát, ami kell az építkezéshez. Ha nincs elég hely, akkor előfordulhat, hogy a markoló nem fér hozzá ahhoz a földterülethez, ahová a munkagödröt kellene ásnia. Mindennek mindennel összhangban kell lennie. A dolgokat optimálisan kell megszervezni. Az sem jó, ha nem férnek el a tégláktól, az sem jó, ha nincs elég tégla a munkavégzéshez. A tapasztalat azt mutatja, hogy amit a munka kezdetekor megterveztek az már az első hónapban sem igaz. Ezért ezeket az ütemterveket folyamatosan a jelen időben kell tartani, időközönként (havonta) frissíteni kell ezeket.

Időben le kell szerződni az alvállalkozókkal, és az anyagszállítókkal.

Határozd el, hogy mikor van a heti zárás! Meg kell határozni egy napot, egy órát és egy percet – tehát egy pontos időpontot, amikor vége van az előző hétnek és mikor kezdődik a következő hét. (pl. vasárnap 24.00 óra)

Az aktualizált ütemtervekből készíts heti csataterveket – ezek akciók, melyeket azon a héten végre kell hajtani. Minden egyes tételhez rendelj egy elkészítési határidőt, és hogy kinek a feladata. Gyűjtsd össze az alattvalóidat, és oszd ki mindenkinek a heti feladataikat, mellette az elkészítési határidővel. Ezek a célkitűzések legyenek reálisak, vagy tedd ezeket reálissá azáltal, hogy hozzárendelsz anyagokat, embereket, energiát, teret vagy akár csak időt is.

Van egy menedzsmenti alapelv, hogy nem egyénekben kell gondolkodni, hanem csoportokban.

Egy brigád, az egy csoport, a szellemi vezetők az is egy csoport. Az ideális csoport a vezető nézőpontjából 5 fő + 1 főnök. Fordítva: 1 vezető 5 másik emberrel áll kapcsolatban. Egy brigádvezetőnek van öt dolgozója. 1 művezetőnek van 5 brigádvezetője. 1 építésvezetőnek van 5 művezetője. Az 1:5 arányt lehet növelni vagy csökkenteni, de az egyik esetben túlterheljük a vezetőt, kisebb arány esetén „unatkozni” fog a vezető.

Az ideális 1:5 az Építésvezető esetén: 1 építésvezetőhöz csatlakozik egy művezető (aki termel), egy anyagbeszerző (aki az anyagokért felel + raktárkezelés + műszaki ellenőrrel való kapcsolattartás, a tervezői egyeztetések koordinálása, az adminisztratív munkatársa, illetve felfelé a főnöke.)

Ha a kivitelezési projekt nagyon nagy, be kell iktatni további terminálokat, további építésvezetőket, akiknek át kell adni konkrét részfeladatokat projektrészeket, mi pedig átmegyünk Főépítésvezetőbe. Ez szervezés kérdése.

Minőség

Mi a minőség? Hát az elvégzett felmérésekből, az derül ki, hogy a minőség az a dolog, amit a legtöbben kívánnak. A megkérdezettek több mint a fele elsősorban a minőséget várják el egy kivitelezőtől. A második és a harmadik helyezést a megbízhatóság és a pontosság foglalta el. Az hogy egy építkezés olcsó legyen, száz emberből tíz sem említette, mint a legfontosabb tényezőt. Szinte mindenki minőséget akart. Tehát folytattuk a felmérést és megkérdeztük az építtetőket, hogy mi jelképezi számukra a minőséget, és nagyon érdekes eredményt kaptunk: szinte senkinek sem volt válasza erre a kérdésre. Valahogy mindannyian érezzük, hogy mi a minőség, vannak erről a fogalomról gondolataink, de ha egy kicsit körülnézünk, nem igazán találunk rá példát a mai világban. Bemegyünk egy boltba, és azt lehet észrevenni, hogy rengeteg dolog található, de a kereskedelemnek nem áll az érdekében, hogy valami tartósat adjon el, hanem jöjjünk holnap is vásárolni. Van egy emberi belső késztetés, hogy valami minőségit vásároljon a nehezen keresett pénzéért, de valahogy éppen az ellenkezőjét kapja nap mint nap. Egy mennyiségi világot élünk, melyben a silány áruk tömkelege eltompítja a minőség iránti érzékünket.

Ha a gyereknek kell venni egy 500 forintos műanyag kütyü-mütyűt azért, hogy befogja a száját, nem nézzük meg, hogy valójában mit is veszünk-, hiszen hiába dobáljuk ki zsákszámra az egy-két nap után tönkrement vagy használhatatlanná vált játékszereket, mert ilyen nagyságrendnél nem számottevő az egy-egységre jutó befektetés. De, ha egy házat építtetünk több tízmillió forintért, akkor már igencsak megnézzük, mire adjuk ki a pénzünket vagy a banktól kapott pénzt, melyjel szinte az életünk végéig adós sorra kerülünk. És ha ezt az ember bevállalja, akkor legalább kapja meg azt, amit szeretne, és ez legyen egy minőségi dolog. Na ebben az esetben már illik tudni, mi az, amit minőségnek becézünk. A legegyszerűbb, ha megnézzük a Magyar Értelmező Kéziszótárt: minőség = valaminek értékelést is magában foglaló jellege. Lehet, hogy ez valakinek értelmes, de én ettől még nem lettem okosabb. Nézzünk meg egy másik szótárt: minőség = a tulajdonságok összessége illetve a lényeges tulajdonságok, melyek tükrében egy dolog az ami és megkülönböztethető a többi dologtól. Egy másik meghatározás: minőség = tulajdonság (jó vagy rossz), létezési forma. Ha kettébontjuk a minőség szót az alkotó elemeire minő + ség és megvizsgáljuk ezeknek értelmét, kaphatunk egy másik nézőpontot: minő = milyen, ség = főnév képző. Tehát más szavakkal milyenség. Megnézve a szó eredetét, megkapjuk a mi alapszavunkat, ez az ősi finnugor örökségünk az uráli kórból, jelentése: rákérdez valamire. Ha az angol (quality), a francia (qualité) vagy akárcsak a román (calitate) minőség szót megtekintjük- ezek a szavak a latin qualitas az eredete, melynek a következő a meghatározása: qualitas = milyen? Tehát valószínű a minőség szavunk a latin mintájára lett kiépítve.

Amikor egy dolognak a minőségéről beszélünk, akkor tulajdonképpen annak a dolognak az egyik vagy több tulajdonságáról beszélünk. Egy jól működő Trabantról mondhatnánk, hogy egy jó minőségű Trabant. Egy folyamatosan meghibásodó Mercédeszről azt mondhatnánk, hogy egy rossz minőségű Mercédesz. A minőség relatív, viszonylagos, egy adott dologra jellemző és emberi nézőpontfüggő. Ízlések és pofonok. Lehet jó minőségű valakinek és teljesen pocsék másvalakinek.

Mikor mondjuk, hogy ez egy jó minőségű ház? Hát először is meg kellene határozni, hogy egy háznak milyen jó tulajdonságokkal kellene rendelkeznie-, és ezekhez viszonyítva meg tudnánk állapítani egyenként, hogyan is felel meg a mi házunk ezekhez, és utána összegezve az eredményeket osztályozhatnánk a mű minőségét.

Hogy valaminek hogyan is kellene kinéznie, és mi a jó és kívánatos, hát ezt az ember válogatja. Ami nekem jó egyáltalán nem biztos, hogy másnak is jó. Ami nekem szép, nem biztos, hogy másnak is az. Az építőipari szakma az átkosban megpróbált lefektetni egy közös nevezőt a végtelen vélemények dzsungelében, és így megszülettek a szabványok. Mondanom sem kell, hogy azon túl, hogy a szabványokat hatályon kívül helyezték a rendszerváltás után ezzel generálva egy újabb zűrzavart, a szabványok nem nyújtottak megoldást az emberi ízléstényezőre. Hiába felelt meg egy épület a szabványoknak, attól még lehetett ronda valaki számára és ezzel egy komoly pénzügyi vita tárgya, ugyanis beleütközünk az esztétikába, az emberi érzelmi és tudatossági skáláiba. Ezekre érdemes szánni még egy misét, mert a minőséghez tartoznak és az egyetemi tankönyvek, nemigen beszélnek róluk.

Minőség Ellenőrzés és Kontroll

Az ISO rendszer(ek) tesz egy kísérletet, hogy bevezesse a minőséget az építőiparban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy olyan kivitelező cégnél, ahol bevezették az ISO-t, van egy elméleti elem, ami papírok formájában nyilvánul meg auditálások kielégítése végett, és van egy gyakorlati alkalmazás, aminek szinte semmi köze az előbb említett papírokhoz.

Egy építmény minőség megvalósításához a legjobb megközelítési mód a kontroll összetevőinek megvizsgálása után meghozott akciótervek megvalósítása.

A kontroll három összetevője, ahogyan azt már a fentiekben ecseteltem: elindítás, megváltoztatás, megállítás.

Építőipari munkafolyamat: tevékenységek összessége, melyek eredményeznek egy építőipari terméket.

Ha a fenti két bekezdést összefésüljük, akkor azt mondhatnám, hogy szét kell szedni egy munkafolyamatot elvégzendő tevékenységeire, minden egyes tevékenységnek van elindítása, megváltoztatása és megállítása. Ezeket írjuk össze (mivel a tevékenységek listája szétszedhető a végtelenségig szinte, csakis az általunk vélt ésszerű cselekvéseket írjuk össze), hozzájuk rendeljük az ideális helyzeteket és máris eldönthetjük, hogy mit kell ellenőrizni, mikor, hogyan, ki, hányszor, stb. És így kell kialakítani az ellenőrzési pontokat, így születik meg az ellenőrzési terv. Ha van ilyen, akkor az Építésvezető tudja, hogy mikor, mit, hogyan, ki kell ellenőriznie. Ha nincs ilyen, akkor az ellenőrzések véletlenszerűek.

Dolgozd ki a saját minőségbiztosítási ellenőrző rendszeredet. Ha elakadsz legyen segítségedre a „Példa ellenőrzésre” írásom, amit úgyszintén letölthetsz a weboldalamon.

Minőség az építőiparban: a játszma résztvevői

A játszmáknak az anatómiája a következő: szabadságok + korlátok + célok. Ha ezt egy csatárra figyeljük meg egy focimeccsen, akkor a szabadságok azok lennének, hogy futhat vagy állhat a pályán, segítséget kérhet vagy adhat a többi csapattagjának, stb. Az akadályok a foci szabályzata, és az ellenfelek, a cél pedig gólt rúgni az ellenfél kapujába. Ez lenne egy tiszta játszma. De hogy nézne ki egy aberrált játszma. Hát mondjuk a bíró és még két csapattag az ellenfélnek dolgoznak, és mondjuk még öt csapattagnak bekötnék a szemüket. Tehát árulók (a lefizetett csapattagok) zsarnokok (igazságtalan vagy elfogult bíró) és fogyatékosok (bekötött szeműek) csapatában elkezdeni a játszmát eléggé őrült egy dolog, de egy kemény csávónak mindig van bátorsága és reménye, hogy elérje a céljait.

Egy családi ház építésénél ugyan így fel lehetne vázolni a normális játszma állapotot. A cél a megvalósítandó épület. A szabadságok a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek, a csapattagok: tervező, műszaki ellenőr, kivitelezők, építési osztály, másodfokú építési hatóságok, munkavédelmi felügyelet, munkaügyi felügyelet, közlekedési felügyelet, KHT, ÁNTSZ, kéményseprő vállalat, tűzoltóság, vízmű, gáz- és áramszolgáltató vállalat, stb. Korlátok: a fizikai univerzum, az ország törvényei stb. Ez lenne az építkezés ideális felállása. De az a vicc, hogy manapság ez nem így van, mert van egy pár csapattag, aki keményen átállt az ellenfél oldalára, vagy képtelen érzékelni a játszma célját és csakis saját magával törődik.

A megrendelőnek pontosan tudnia kellene, hogy mit akar, és rendelkeznie kellene azzal a pénzzel, mely szükséges a dolog megvalósításához. A gyakorlat pedig az, hogy jobb esetben csak egy elképzelése van, a pénz pedig a bank-é.

A tervező olyan házat kellene tervezzen, mely pontosan megfelel a megrendelő igényeinek az utolsó részletig, még a költségeket is illetőleg. Általában a tervező gondolata nem találkozik a megrendelőével, és a vége a kompromisszum. Hát ez így nem igazán van rendjén,- egy családban az lenne a kompromisszum, hogy a férj elnézi a feleségének, hogy nem tud főzni, a feleség pedig elnézi a férjnek, hogy büdös a lába. Az együttműködés, a segítség és a megértés lenne a helyes út.

A kivitelezőnek elő kellene állítania a fizikai valóságban azt, ami a tervekben szerepel. Hát erről rengeteget tudnék mesélni….

A hatóságoknak törniük kellene magukat, hogy elősegítsék az építkezést, hogy minél hamarabb megvalósuljon. Új érték előállítása növeli az ország GDP-jét, pénzügyi stabilitást és jólétet eredményezne, kulturált és esztétikus környezetet, boldog embereket. Ha valamelyik olvasó azt hiszi, hogy a hivatalnokok ezt csinálják, hogy a közt szolgálják,- tiszteletem a kivételnek-, akkor ki kell ábrándítanom. A hivatalnoknak iszonyatosan nehéz élete van, egy személytelen sokszor embertelen vagy igazságtalan törvényt kell szolgálnia. Nem igazán van döntési szabadsága, nem használhatja az ítélőképességét a helyzetek megoldásához, mert a törvény az törvény és nem csak a szemét köti meg, hanem kezét-lábát is. Most a tisztességes hivatalnokról beszélek nem pedig arról a kevésről akik eladták lelküket az emberiség elnyomásának.

Nos, ebben a dzsungelben nagyon sok mindent tudni kell, mint az építőipari szakmáról, mint az emberek kezeléséről, és így eljutottunk a játszma két éllovasához, akiken áll vagy bukik a közös cél. Ők ketten kell, hogy ismerjék az építőiparnak nevezett játszmának minden csínját-bínját, ők azok, akik ösvényt vágnak a dzsumbujban, nekik kell legyen erejük és bátorságuk a dolgokat véghez vinni és a szekeret a helyes kerékvágásban tartani. Éles kardjuk az elméjük és a hatalmas tudásuk, káoszban a rend, sötétségben a reménysugár. Ne csak papírjuk legyen róla, hanem profik kell legyenek az építőiparban. Ők a Felelős Műszaki Vezető és a Műszaki Ellenőr. E két ember kompetenciáján múlik egy építmény minősége.

Építésvezető, mint Termék Tiszt

Van egy alaptörvény mely szerint, egy termék csakis akkor valósul meg, ha azt megnevezed és követeled azt, követeled a megvalósítását, követeled az idejét.

Ha  már kiosztottad a feladatokat, és megnevezted, hogy mi az amit elvársz, kísérd figyelemmel ezeknek a megvalósítását.

Ahhoz, hogy valami megvalósuljon, van egy megvalósulási folyamata. A folyamat megfigyelésésvel meg lehet jósolni a végkimenetelét. Látni lehet, hogy a dolgok jól haladnak vagy sem. Látni lehet, hogy meg vannak-e a szükséges összetevők vagy sem, látni lehet, hogy van-e bármilyen akadály, amit kezelni kell vagy sem. Ha 1000 m2 burkolat a feladat, nem a végén kell rádöbbenni, hogy rossz minőségben készül, hogy a burkoló tehetetlen, hogy nem megfelelő minőségű a lap, hogy nincs elég ragasztó, stb. Az első 5 m2-t kell megvizsgálni, ha megfelelő az első 5 m2, akkor folyamatában is kísérni kell a dolgok folytatását.

Amit magára hagyunk, az magára van hagyva, azaz nem kontrolláljuk.

Ez nem azt jelenti, hogy Kapo-t kell játszani. (Kápó – a náci koncentrációs táborokban a barakkvezetők voltak, kinevezett rabok, akik kegyetlenebbek voltak, mint maguk a nácik.) Van a kontrollnak egy módja, de előtte beszélek egy kicsit a vészhelyzet fogalmáról.

Ha valami rohamosan romlik, vagy leesik (pl. termelési statisztika), vagy látszólag valami meghiúsulhat, de fontos lenne az ellenkezője, akkor vészhelyzetről beszélünk.

Általában vészhelyzetekben azonnal korrigálni kell valamit. Ha a sofőr elalszik, azonnal fel kell ébreszteni. Ha valaki fel akarja gyújtani a házat, meg kell akadályozni. Ha nincs ott az anyag, azonnal kell intézkedni. A vészhelyzetek többnyire valakinek a súlyos mulasztásából erednek. A vészhelyzetek kezelése során az az első lépés, hogy át kell lépni a közvetlen felesőst, aki szokásosan intézi a dolgot, és el kell intézni helyette és azonnal kezelni kell a helyzetet. Ha ez megtörtént van további 7 lépés, de a lényeg a felelős átlépése és a veszély azonnali kezelése. Ez fordítva is működik, ha valakit átlépünk, azt veszélybe sodorjuk. Ha a művezető koordinálja a brigádvezetőket, és a művezető pedig alánk tartozik, és az építésvezető kiad egy közvetlen utasítást egy brigádvezetőnek, úgy hogy átlépi (figyelmen kívül hagyja) a művezetőt, akkor vészhelyzetbe sodorja a művezetőt. Ha az Építésvezető sok ilyet csinál, pedig nincs különösebb ok rá, akkor összeomlasztja azt az adott területet. Ha van egy parancsvonal Építésvezető → Művezető → Brigádvezető /pallér → Szakmunkás → Segédmunkás, ami mondjuk így néz ki, akkor az utasításokat ezen a parancscsatornán kell áramoltatni. Azt a terminált, amelyet kihagynak azt vészhelyzetbe sodornak. Ez az Építésvezetőre is igaz. Ha a főnöke a művezetőnek ad ki utasítást, veszélybe sodorja az Építésvezetőt, nem tud majd róla, csökkenti a kontroll területét, komolytalanná válik, elveszíti a hitelét, ez emberei bizalmát és tiszteletét, stb.

Hogyan folytat le egy Építésvezető egy munkahelyi ellenőrzést? Két módja van, vagy egyedül megy végig a munkaterületen egy csíptetőtábla kíséretében sok-sok papírral, és feljegyez minden rendellenességet, illetve minden olyan dolgot, amit jónak talál, azt kell feljegyezni ami ott van, amit tapasztal. Majd bemegy az irodába és az illetékes felelős alattvalóknak leírja a tapasztalt dolgokat vagy dicséreteket, vagy a hiányosságok korrigálására utasítást. De semmiképpen sem adjon a helyszínen utasításokat a munkásoknak, mert veszélybe sodor minden köztes vezető terminált, aki éppen ott felelős lenne. Ha látsz egy „lustálkodó” kőművest, és a kőművesnek van egy brigádvezetője, meg felette egy művezető, akkor nem leszidni kell a kőművest, hanem fel kell jegyezni a dátumot, az időt, a helyet, a kőműves nevét, a valós megtapasztalt helyzetet. Az irodában ki kell egészíteni a papírt azzal, hogy mi a nem megfelelő dolog, és vagy kivizsgálást, vagy konkrét intézkedési utasítást kell megfogalmazni. Ezt pedig oda kell adni a művezetőnek, akinek intézkednie kell. E papír egy másolatát meg kell őrizni, amíg az intézkedés véget nem ér.

A másik módja a dolgok rendezésének az, hogy az inspekciót az adott terület vezetőivel együtt kell megtenni, de ekkor is a parancsvonalat használni kell, a brigádvezetőnek kell elmarasztalnia a saját kőművesét.

Ez alól csakis a valós vészhelyzetek kezelése a kivétel, amikor nem számít, hogy hány felelős vezetőt lépünk át.

Rá kell szoktatni az egész szervezetet, hogy mi a parancsvonal, és mi a kommunikációs vonal. A parancsvonalon utasítások haladnak. Ha kötetlen beszélgetést akarunk folytatni, azt a közvetlen kommunikációs vonalat használjuk. A jó Építésvezető minden egyes emberével jó kommunikációs vonalat tart fenn. Ők a legénység, akiken múlik a hajó túlélése bármely kemény viharban. Ők az Építésvezető „gyermekei”, akiket meg kell dicsérni ha jót alkottak, és helyre kell  rakni, ha rakoncátlankodnak. Szeretned és védened kell őket, védened és korrigálnod kell őket. Amit kibocsátasz azt kapod vissza. Ha egy undok dög vagy, aki kiszipolyozza a dolgozó népet, akkor neked előbb-utóbb annyi. Túlzásba sem szabad esni. Kemény fegyelmet kell fenntartani.

Fegyelem = szabályok ismerete, ezeknek betartására folytatott tevékenység. Rosszabb esetben a szabályok megsértéséért a büntetés ismertetése, illetve kiszabása.

Az emberek a mindennapjaikban az élet nehézségeitől, illetve egyéb itt fel nem sorolt tényezők hatására, hajlamosak az irracionális (ésszerűtlen) viselkedésre. A munkahelyen az emberek józan eszét úgy lehet fenntartani, hogy fegyelmet alkalmazunk. A definiálásból is kiderül, hogy a fegyelemnek sok fokozata van, a nagyon enyhétől a kemény büntetésig, és éppen azt kell alkalmazni amelyik szükséges. A fegyelem nem arra való, hogy féljenek tőlünk, nem az elnyomás eszköze. A fegyelem a józan ész és józan viselkedés benntartásának eszköze.

A túlzott fegyelem szorongásokat válthat ki, bekövetkezhet az elnyomás, aminek csupa gondok, hibák, balesetek, elrontott termékek, és egyéb bajok lesznek a következményei. Mások elnyomása és leértékelése nem más, mint leplezett félelem az emberektől- ilyen ne legyen Építésvezető.

Az Építésvezetőnek ki kell vívnia a Tiszteletet. A tisztelet nem a félelem megnyílvánulása. A tisztelet akkor jön létre, ha a 3 összetevője jelen van: kompetencia, a megértés képessége, a kommunikáció képessége. Ha a 3 közül legalább az egyik hiányzik nincs tisztelet.

Kompetencia

A kompetencia elméleti tudást és gyakorlati jártasságot jelent egy adott témában.

Az Építésvezetőnek a következő területeken kell kompetensnek lennie: az építőipar szakmájában, az emberek kezelésében, a szervezésben, a rá vonatkozó jogszabályokban (építési, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, hatosági eljárások, stb.), a költségvetés készítés alapjaiban, alapvető pénzügyi / számviteli témakörben.

Aki hajlandó megtudni valamit, az tudni is fog. Aki azt gondolja, hogy már mindent tud, az nem képes semmit sem megtanulni.

Akkor mondjuk valakiről, hogy tud, amikor rendelkezik a szükséges adatokkal, a szükséges elmélettel, a szükséges megértéssel, és képes azt alkalmazni a valósában. Egy egyetemi professzor, aki elméletben tud mindent a falakról, de sosem rakott 2 téglát egymásra, azt bátran kijelenthetem, hogy nem tud falat építeni. És fordítva is igaz, az a kőműves, aki egymásra pakolni szokót téglákat, de nem ismeri a falazás elméleteit céljait, az egyszerűen nem tud falazni.

A mai korban elég egy internet kapcsolat és egy okos-telefon vagy egy lap-top, és annyi információt / adatot szerezhetünk, amennyit csak akarunk.

Én sosem titkoltam el, hogy valamit nem tudok, de nem is kérkedtem nem-tudásommal. Ha megkérdezték elmondtam, ha nem kérdezték, csendben maradtam. Ha valaki azt gondolta rólam, hogy nekem tudnom kell valamit, és az a valami lényegtelen volt, akkor hagytam őt abban a hitében, hogy én tudom azt a dolgot. Ha viszont feltételezésének következménye származhatott vagy valaminek a megvalósítása függött ettől a tudástól, akkor becsületesen bevallottam, hogy nem rendelkezem az adott tudással. De én hajlandó voltam, illetve hajlandó vagyok a mai napig is, bármit megtanulni, ami rám tartózik és kell a munkámhoz.

A kompetenciához hozzátartozik a nem-tudás is. Inkább nem tudok valamit, mintsem dilettáns módon (ami a profi ellentéte, a kontár) összefuserálok valamit, ami nem az én asztalom.

Azt mondja a nagy könyv, hogy légy profi abban, amit csinálsz, ha nem vagy profi, akkor legalább viselkedj mint egy profi, pótold hiányosságaidat és légyi profi.

A Megértés Képessége

Képesség megérteni helyzeteket, embereket, tereket, állapotokat, szituációkat, gondolatokat, beszédet, gépeket, bármit, stb.....

Affinitás:
A vonzódás fóka. Képesség valaminek a közelében lenni. Eltűröm Pista'bát a közelemben, tudok beszélni a műszaki ellenőrrel, a kezembe tudom venni a terveket- ez affinitás az adott dolog vagy személy iránt. Ennek fokai vannak, egészen a negatív affinitásig: gyűlölöm a Pista'bát, ha látom a műszaki ellenőrt megfojtom, ezeket az okádék terveket vidd a közelemből, mert felgyújtom őket, stb.

 Realitás:
Az, amiben egyetértünk, azon dolgok összessége, melyekben egyszer megegyeztünk, maga a fizikai univerzum. Ebben is fokozatok vannak. Pista'bá derék embernek ismerem, azt gondolom, hogy ez a műszaki ellenőr tisztességes szakember, jók a tervek, stb. Ennek egy kedvezőtlenebb változata: Pista'bá mindig ellentmond nekem és nem jó fej, a műszaki ellenőr ki akar csinálni, a jelenlegi tervek kivitelezhetetlenek, stb.

 Kommunikáció:
Részecske áramlás két terminál között. Terminál = valami, vagy valaki, aki képes kibocsátani, fogadni, vagy továbbitani kommunikációt. Ebben is fokozatok vannak: beszéltem Pista'bá-val, tárgyaltam a műszaki ellenőrrel, a tervek jól láthatóak.

Az Affinitás + Realitás + Kommunikáció = Megértés.

Ha valamelyik a 3 tényező közül kicsi, a másik kettő sem túl nagy, és a megértés is csekély. Utálom Pista'bát, hülyeségeket beszél, nem igazán akarok vele beszélgetni, nem igazán értem az öreget.

Ha valamelyik tényező nagy, a másik kettő is nagy: a műszaki ellenőr szimpatikus ember, jó szakembernek tartom, jó vele beszélni, értem amit akar.

Lehet csökkenteni vagy növelni valamely tényezőt, és az összes többi követni fogja, beleértve a megértést is. Általában a kommunikációval lehet legkönnyebben emelni a megértésen. Ha nem értünk valamit kommunikáljunk vele, emelkedni fog a realitása, az affinitása is és végül a megértése is.

Az Építésvezetőnek mindent meg kell értenie, ami a területén zajlik, és a nem optimális dolgokat kezelnie kell. Amit nem ért meg, az hatással lesz rá. Jobb ha megérti a dolgokat.

Az Építésvezető nem véleményekre alapoz, megnézi a dolgokat saját maga számára (ami affinitást azaz egy bizonyos közelséget jelent, továbbá kommunikációt is jelent, hiszen, ha ránézel valamire az látványával kommunikál feléd) ezáltal saját realitása lesz a dologgal kapcsolatban. Ez egy bizonyos fokú megértést eredményez, majd addig vizsgálódik, amíg meg nem érti a konkrét szituációt.

Minden szituációnak megvan a saját miértje, ami okozza a dolgot. Ha a miértet megtaláltuk, azaz megértettük, akkor azonnal megvan a megoldás is.

A Kommunikáció Képessége

Erre van egy tanfolyam: „Terápiás TR-ek” a neve.

A TR (Training Routing) egy angol rövidítés, ami annyit tesz, mint gyakorlati lépések sorozata, TR0-tól TR9-ig. Ez több gyakorlat, melyek segítségével egy adott képességet lehet elsajátítani.

TR0- megtanít arra, hogy múltbeli kellemetlen tapasztalataid, rögeszméid, illetve elméd egyéb kellemetlen tényezői ne befolyásoljanak, tisztán lássál, tisztán gondolkodjál. Továbbá megtanít arra, hogy a tárgyaló partnered ne tudjon befolyásolni akaratod ellenére, kizökkentsen, felidegesítsen vagy bármilyen hatással legyen reád. Képes leszel tárgyilagos és nyugodt maradni bármilyen szituációban.

TR1- megtanít arra, hogy képes legyél átadni egy kommunikációt valakinek. Hányszor fordult már elő, hogy kiadtál egy utasítást és félreértették? Mennyi gondot okozott már az, hogy azért nem tettek meg dolgokat, mert másra gondoltak, mint te?

TR2- Megtanítanak arra, hogy kontrollálj illetve lezárj egy kommunikációt anélkül, hogy bárminemű kellemetlenséget okoznál a másik beszélő partnerben.

TR3- Megtanítanak arra, hogy elérd, hogy mindig megkapd a választ arra, amit kérdeztél.

TR4- Megtanít arra, hogy te kezeld és kontrolláld a kommunikációt.

TR6- Megtanít más testek kontrollálására puszta kommunikáció alkalmazásával.

TR7- Megtanít más testek kontrollálására fizikai erő használatával.

TR8- Kifejleszti benned a szándékot és annak gyakorlását. A szándék az a te gondolatod, amit te szeretnél, hogy legyen.

TR9- Megtanít arra, hogy hogyan kontrollálj embereket puszta szándékkal.

Akinek „bent vannak” a TR-jei, az szinte bármire képes. Képes kommunikálni, képes dolgogkat megérteni, képes dolgokat megcsinálni, képes dolgokat mecsináltatni, tisztelet fogja övezni.

Szakmai Ismeretek

Ezen ismereteket el lehet sajátítani az ez irányú iskolákban, közép vagy felsőfokú intézményekben. A jelenlegi közoktatás hangsúlyt fektet az adatok bemagolására és ezek parancsszóra való visszaböfögésére, amit egy büntetőrendszerrel rendszabályoznak- ezt vizsgáknak hívják. Ennek a képzésnek nem célja az adatok megértése, az adatokkal való operálás, az adatok kombinálása, az adatokkal való gondolkodás, az adatok alkalmazása a munkánk során- tisztelet azoknak a nagyon-nagyon ritka kivételeknek, ahól valamilyen véletlen folytán összehozták az elméleti ismereteket a gyakorlatokkal.

Sajnos a képzésnek a része az is, hogy mível dolgozni nem képes, lebutitott egyedeket hoznak létre, belenevelik az emberekbe a státusz-quot is. Azaz én XY Magnifikus Fő-Fő Intézmény Végzettje vagyok, aki túlélt és kibírt megannyi megpróbáltatást és leértékelést, és tudásom illetve dolgozni-képességem-hiányát azzal pótlom, hogy Én Vagyok a Valaki.

Minél intelligensebb valaki, annál több adattal lepik el, addig a pontig, hogy kb. a 4-5-ik egyetemi évében eléri az „érdemtelen” tónusszintet. Ebben az állapotban a tanítvány egyszerűen eljut óda, hogy  elpocsékolt 17 évet az életéből úgy, hogy semmi értékeset nem hozott még létre, és az a vicc, hogy nem is képes rá.

Van egy közhely mely szerint ha valaki ért valamihez, akkor csinálja azt, ha csak konyít hozzá, akkor kritikus lesz, ha pedig egyáltalán nem ért hozzá, akkor tanítani fogja azt. Az első csoportban fogjuk megtalálni a kivitelezőket, a másodikban a műszaki ellenőröket, a harmadikban pedig a „kedvenc” tanáraidat.

Éppen fordítva lenne a logikus elrendeződés, azt hinnénk, hogy a professzorok tudnak, a műszaki ellenőrök tudnak, a kivitelezők pedig a sor végén kullognak, de tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy a TE tanárod vagy az általad ismert műszaki ellenőröd, végig tud-e vezetni egy kivitelezést úgy, hogy felelősséget vállaljon is érte? Vagy előfordult-e valaha is az életükben, hogy csináltak már ilyet? Mert ha ez már megtörtént velük, azt tudatnák veled is, hiszen a semmiből létrehozni egy valami értékeset, az ellepi az ember lelkét büszkeséggel, és lépten-nyomon eldicsekszik vele.

Most, hogy mindenkit megsértettem, megkövetni szeretném azon kollégákat, akiknél az elméleti tudás egyensúlyban van a gyakorlati tapasztalatokkal, és hiányosságaikat nem felesleges elméletekkel és plusz diplomákkal pótolják.

Azon tanulok, akik túlélték a képzésüket és maradt még egy szikrányi a fiatalságuk intelligenciájából, amit az iskoláztatás még nem irtott ki, és képesek ránézni arra, hogy van még egy pár dolog, amit esetleg kellene még elsajátítaniuk, levetkőzve a beépített mindenható gőgösséget, ami a diplomájuk közvetlen velejárója, kivetődbe a való világba, képesek lesznek felvenni a harcot az élettel, és teremteni valami értékeset civilizációnk oltárán.

Minden félreértést elsöpörve, a fentiekben nem azt akartam mondani, hogy semmi sem jó és senki nem ért semmihez, csak azt akartam mondani, hogy a jelenlegi oktatás, mint képzési módszer nem hozza létre azon szakembereket, akik diplomával a farzsebükben már neki is állhatnak kivitelezni bármit is. A képzés során elhangzott adatok helyesek, de nem bírnak azonos értékkel. Egy adat értékét az adat használhatósága határozza meg. Vannak igazi gyöngyszemek, melyek nélkülözhetetlenek a kivitelezés színterén, de a tapasztalatlan oktatók, azonos hangsúlyt fektetnek a lényegtelen adatokra, úgymint a kulcsadatokra.

Vannak kulcsadatok- ezek azok az információk és igaznak elfogadott tények, melyek nagyságrendekkel kiemelkednek az adatok tengeréből, annyira fontosabbak a többieknél, hogy ha ezeknek nem vagyunk a tudatában, akkor nem vagyunk képesek boldogulni az életben.

Ismerned kell a szakmád kulcsadatait, ismerned kell a beosztásod kulcsadatait. Lehet, hogy ismered őket, de összemosódnak a többi lényegtelen adatokkal, mert az iskolában minden tanár a saját tantárgyát tartotta a legfontosabbnak, és azon belül is mindent egyformán fontosnak tekintett. Tehát, van egy hatalmas adat-halmazod, de nincsenek kiemelve a fontos adatok. Mindenből azonos szigorral vizsgáztattak, megtudtad, hogy mikor született Mátyás király, hogyan kell törteket összeadni, mi a nitrogén vegyjele, hová tartozik az evolúciós skálán az emlősök rendje, mi a súrlódási tényező, mi a számvitelben az eszköz/forrás egyenlőség, stb. Na, mi az, amit a munkavégzésed során használnod kell, mint Építésvezető? Hát sajnos, majd az élet fog megtanítani erre, mert a nemes tanáraid elmulasztották ezt megtenni.

De az élet éléséhez, az, hogy mi miért van, mi szabályozza az életet, hogyan kell dolgokat elintézni, hogyan kell az embereket kontrollálni, hogyan kell valakit rávenni valamire, hogyan kell alkudozni,  hogyan kell kezelni az emberi aberrációkat- még csak nem is hallottak a tanáraid, nemhogy megtanítottak volna rá.

Mint Építésvezető van egy pár dolog, amit tudnod kell a szakmáddal kapcsolatban.

A szakma megegyezett a „munkafolyamat” fogalmában. Ha definiálni kellene a munkafolyamatot, akkor azt mondanám, hogy egy munkafolyamat azon tevékenységek összességének végeredménye, melyek egy konkrétan elkülöníthető és mérhető terméket hoznak létre, mely értékes egy adott projekt megvalósítása számára. Pl.: „oldalfalvakolat készítése” egy családi ház építése esetén.

A normagyűjtemények tartalmazzák a szakmánk közmegegyezéseit a munkafolyamatokkal kapcsolatban. A normagyüjteményekbenszerepel a munkafolyamat megnevezése, sorszáma (a hovatartozás végett), elkészítési normaideje, milyen fizikai erőforrásokra van szükség a megvalósításához, milyen tevékenységeket kell elvégezni, hogy az megszülessen, milyen mértékegységben mérjük, hogyan mérjük, stb.

Véleményem szerint az Építésvezetőnek szánnia kell időt, hogy átrágja magát egy teljes normagyűjteményen, de legalább azokon a részeken, amikhez konyítani akar, pl.:

-      építőmester 11-től – 48-ig,

-      gépész 80-tól – 89-ig,

-      villanyszerelő 70-től – 79-ig,

-      útépítő 50-től – 69-ig,

-      stb.

A fenti számok a munkanemekre vonatkoznak. A hasonló munkafolyamatok egy adott munkanemhez tartoznak, pl.: az „oldalfalvakolat” a 36-os munkanemhez tartozik, melynek gyűjtőneve „Vakolás és rabicolás”.

Ha már egyszer átrágtad magad egy normagyűjteményen, akkor könnyűszerrel meg tudsz találni a jövőben egy munkafolyamatot. A normagyűjteményben tájékozódni tudsz a munkafolyamatokat illetőleg. Ha tudod, hogy belső falakat kell jövő héten vakolni, felütöd a megfelelő tételt és elolvashatod a leírását. Azonnal megtudhatod, hogy mi kell hozzá, anyag, ember, eszköz, idő, stb. És meg tudod ezt szervezni.

Ha nem tudsz vakolni, legalább tudnod kell, hogyan néz ki egy jól elkészített vakolat. Ha ezt sem tudod, akkor nagyon gyorsan megtanulod hogyan néz ki egy megfelelő vakolat, vagy keresel valakit, aki tudja ezt és Te megbízol benne és tudásában.

Most, hogy már tudod hogyan néz ki egy jó vakolat, keresel valakit, aki állítja magáról, hogy Ő képes ilyen minőségben és mennyiségben ilyen vakolatot előállítani. Ezt ne hidd el- bizonyosodj meg róla. Ezt három lépésben teszed meg:

1.    Megkérdezed tőle, hogy állítását mely megelégedett megrendelője tudja igazolni.

2.    Elkéred a referenciát adó személy elérhetőségeit, felveszed vele a kapcsolatot, elbeszélgetsz vele, megnézed a már elkészített vakolatokat, és ha megfelelőnek találod jöhet a harmadik lépés.

3.    Amikor a megállapodás keretein belül megbizonyosodsz, hogy nálad is produkálja a megfelelő minőségű vakolatot, az általad szükséges mennyiségben. És a végeleges teljesítésig folyamatosan figyelemmel kíséred.

Így kell kiválasztani egy emberi tényezőt. Nem számít, hogy ki mit mond saját magáról, helyette a termékei beszéljenek.

Az Építésvezető elvégezteti a munkát, nem kell feltétlenül tudnia vakolni ahhoz, hogy jó vakolatok szülessenek az építkezésein, de azt igenis tudnia kell, hogy hogyan készül, mi kell hozzá, ami elkészült az megfelelő-e vagy sem, és a jelekből meg kell tudnia jósolni, hogy a megszabott időn belül meglesz-e a kívánt termék vagy sem. Ehhez elég egy normagyűjtemény, tanulási képesség, kommunikációs képesség, kontrollálási képesség, felelősségvállalási készség.

A tanulás képességét el lehet sajátítani több tanfolyamon is „A Tanulás Alapvető Kézikönyve”, „A Tanulói Kalap”. Ezek a tanfolyamok megadják azt a képességet, hogy bármikor bármit képes legyél megtanulni.

A szakmánk szétzilálásához az is hozzátartozik, hogy a szocializmus bukása után hatályon kívül helyezték a szabványok többségét. Az MSZ (Magyar Szabványok) tartalmazta a munkafolyamatok osztályba-sorolását. Részletezték, hogy mit kell mérni, hogyan kell mérni, mikor kell mérni, osztályba-sorolás feltételeit, stb.

A szabványok figyelmen kívül hagyása degradálta a kivitelezések minőségét, a fizikai és szellemi állomány teremtő és ellenőrző képességét, és teletömte a bíróságokat eldöntendő perekkel, illetve táptalajt nyújt azon tetveknek, akik a minőségi kifogások mögé bujtatják nemfizetési szándékaikat.

Tudvalevő, hogy bírósági per esetén előveszik a régi szabványokat, és mondanom sem kell, hogy akkora szigorral képesek lesújtani a kivitelezőre, hogy kisebb túlzások nélkül is, szinte minden munkát osztályon kívülire lehet minősíteni.

Az Építésvezetőnek jártasnak kell lennie a szabványok szabályaiban, mit, hogyan és mivel mérünk, mik a tűrési pontosságok, stb. Tudod-e például azt, hogy ha egy adott termék 0,5%-az osztályon kívüli minőségben készült el, 2% III. osztályú, az még mindig összességében I. osztályú terméknek minősül? Meg kell nézni az osztályba-sorolás szabályait, és nem kell bedőlni mindenféle rosszakaró elnyomó dumájának. Láttam már kísérleteket, hogy padlóburkolatot vasgolyó gurításával akartak leellenőrizni, vagy átszűrődik-e a fény a vakolóléc alatt? Ha tudod a tűrési pontosságokat és ismered a mérési eszközöket, nyugodtan megkérdezheted, hogy játszani jött ki a műszaki ellenőr, mert te tekézni most éppen nem érsz rá. Ha komolyan akarja venni a szakmáját, akkor hagyja abba a hülyéskedést, vegye elő a műszereit, határozza meg, hogy mely szabvány szerint kívánja ellenőrizni a munkát, stb. Itt említeni szeretném, hogy a német szabványok bizonyos tételei sokkal nagyobb tűrési határértékeket engednek meg, mint a régi magyar szabványok.

Ember Ismeretek

Ebben a témakörben több-millió szó és több százezer oldal íródott. Ezekből egy töredékét tanulmányoztam csak, és ezekből is csak egy töredékét fogom megemlíteni- és ezeket is csak tőmondatokban. Ha a téma bővebben érdekel, akkor meg tudom mutatni az irányt, ahol képezni tudod magad eme témában.

Minden ember legalább 3 részből tevődik: test, elme, lélek.

A lélek az maga a személy, a szellemi lény, az aki képes gondolkodni, aki képes kommunikálni, akinek vannak elképzelései a dolgokkal kapcsolatban, aki szeretettet és gyűlöletet képes érezni vagy táplálni valaki illetve valami iránt.

Az elme az nem az agy, ugyanis az elme nem a test része. Az elme az egy képgyűjtemény. Ezek speciális képek, három dimenziós képek, melyek tartalmaznak több mint 50 érzékletet. Ezek a képekkét -féle képpen jönnek létre: az egyik, hogy másodpercenként kb. 25 másolat készül a körülöttünk lévő fizikai uuniverzumról a környezetünkről, a másik mód pedig az, hogy a szellemi lény maga -azaz TE- alkot ilyen képeket.

A test az egy sejthalmaz, egy szén-oxigén hajtású biokémiai gépezet.

Szellemi lény + elme + test = organizmus.

A szellemi lény a főnök.

Az elme segítségével gondolkozik az organizmus. Régi képeket megvizsgálva, képes új döntéseket, következtetéseket hozni egy múltbeli, jelenbeli vagy jövőbeli szituációra.

Jelenleg a test érzékszervein keresztül érzéskel, illetve a testen keresztül kommunikál más organizmusokkal.

A szellemi lénynek végtelen képességei vannak, de megvannak az okai, hogy miért nem használja ezeket.

Az elme nemcsak az éber pillanatokban készít feljegyzéseket, hanem az öntudatlan és fájdalmas pillanatokban is, de ezek a felvételek nem elérhetők a számára.

A régi öntudatlanságot és fájdalmat tartalmazó, képek képesek a jelenbe jönni és következésképpen mindenféle aberrációkat idéznek elő- irracionális viselkedéseket, nemkívánatos érzelmeket, ésszerűtlenségeket, betegségeket, stb. minden olyasmit, ami nem kívánatos és nem logikus.

A fegyelem fenntartásával kordában lehet tartani az embereket, hogy ne viselkedjenek irracionálisan. Ez e mércéje az alkalmazandó fegyelem nagyságának minden egyént illetőleg.

A túlzott fegyelem átmehet elnyomásba, ami tönkre teszi az adott területet.

A test állapota tükrözi az elme illetve a szellem állapotát.

Van egy „Érzelmi Tónusskála” -40-től +40-ig. Ezen a skálán minden egyes embert meg lehet találni. Ha beazonosítottuk az illető tónusát (azt is mondhatnánk, hogy energia szintjét), akkor több, mint 20 tulajdonságát előre meg tudunk jósolni (pl.: felelősségi szintjét, bátorsági szintjét, az igazság kezelésének a képességét, a kommunikációs szintjét, az értékét a társadalom számára, stb., stb., stb.). Ha ismered ezt a skálát, ránézel valakire és máris tudod, hogy mit várhatsz el tőle. Pl.: egy 2.0 alatti egyének a pusztulás felé haladnak és minél mélyebben vannak, annál nagyobb kárt fognak okozni törekvéseik során.

Van egy másik skála is a „Tudatossági Skála”- azaz ki mit képes érzékelni a környezetében. Ez a skála -39-től + 21-ig terjed. Érdemes tudni, hogy mondjuk a darukezelő hol helyezkedik el ezen a skálán...

Van egy motivációs skála, fentről lefelé:

-      magától érthetődő,

-      szakmai elismerés,

-      személyes haszonszerzés,

-      pénzmotiváció.

Az utolsó három szinten lévő emberek csakis gondokat fognak okozni.

Az embereknek vannak céljaik. Az Építésvezetőnek össze kell hangolnia ezeket a célokat a fő céllal. Világos beszéddel, világossá kell tennie minden egyes ember számára, hogy azért van ott, hogy elérjék a közös célt, ami nem más, mint: „XY projekt létrehozása / megépítése Z időpontig osztályon felüli minőségben”. Aki nem azonosul a főcéllal, az vagy más-szándékkal vagy ellen-szándékkal bír. Ezeket azonnal el kell távolítani.

Légy következetes, egy adott vétségért, egy adott büntetés jár, mindenkinek, illetve jó cselekedetért jutalom jár, mindenkinek.

A szellemi lény szereti a rendet. Aki rendetlen az annyira be van csavarodva (túl sok öntudatlanság és fajdalom halmozódott fel elméjében), hogy termelni sem képes. Tarts rendet és fegyelmet.

Jutalmazd a jó statisztikákat és büntesd a rossz statisztikákat. Ha így teszel egyre jobb statisztikákat fogsz kapni. Tedd az ellenkezőjét, és minden tönkremegy egyenként.

Tartsd nyitva az emberekkel az összes kommunikációs csatornádat.

Vannak elmebetegek- bűnöző elmék-, akik az életüket a folyamatos károkozásra és pusztításra tett ék. Ezeket be kell azonosítani és el kell távolítani a környezetedből- ha jót akarsz magadnak.

Aki betegeskedik, vagy folyton elront dolgokat az egy elnyomó személy hatása alatt áll. Ezt kezelned kell, mert további bajokat fog okozni. El kell sajátítanod az elnyomás kezeléséről szóló technológiát.

Aki kritizál Téged, az egy vagy több ártó tettet követett el ellened. Ha nem deríted ki, hogy mit tett ellened, akkor azon veszed észre magadat, hogy te is bántani fogod őt, majd egyre nagyobb ártó tetteket fog elkövetni ellened.

Aki távozni akar, az elkövetett egy ártó tettet. Jó ha ezt kivizsgálod.

Aki nem ért meg valamit és a meg nem értésén keresztül cselekszik, az el fog követni egy ártó tettet. Győződj meg mindig róla, hogy az alattvalóid megértették, amit akarsz tőlük.

Ha érzékelsz egy kis problémát, kezeld azt azon nyomban. A nem kezelt problémák idővel csak nagyobbak lesznek, és egyszer csak eléri a kezelhetetlen nagyságrendet.

Le kell zárni a ciklusokat. Le kell záratnod másokkal a saját ciklusaikat. A nyitott ciklusok felemésztik az időt. Ami nincs befejezve, az figyelmi egységeket von el. Ha sok ilyen van az embernek, előbb- utóbb elfogynak a figyelmi egységei, és az ember becsavarodik. Ezért a ciklusokat le kell zárni. Ha másképp nem megy kényszerítsd az embereket, hogy zárják le a nyitott ciklusaikat. Ha valaki holnapra hagy valamit, mert holnap is van egy nap, harapd le a fejét.

Ne félj megbántani valakit, ha igaz ügyről van szó.

Nagyon furcsa megfigyelni a mai építőipart a minőség előállításának szempontjából. A szakma hatalmas hangsúlyt fektet a beépített anyagok minőségére, technológiai utasításokra, szállítói megfelelőségi nyilatkozatokra, ISO és egyéb ilyen követelményekre, melyek mind az építőanyagok kivesézésére szolgálnak, de senki nem veszi a fáradságát- esetleg egy felületes rápillantás kivételével-, hogy megvizsgálja az embert, azt az embert mely beépíti azt a híper- szuper anyagot. Nem vesszük figyelembe azt az emberi tényezőt, mely legalább 50%-ban befolyásolja egy kivitelezés minőségét.

Megjön a kivitelezés helyszínére a C20-as igen jó minőségű beton és Tompy Lajos XIII lilacsillagos alkőművesnek kiadják a feladatot, hogy dolgozza be azt a betont. Erre fogja magát és felvizezi a betont annak ellenére, hogy tudja, hogy a felvizezett beton minősége körülbelül két osztállyal alacsonyabb lesz-, de öt ez nem érdekli hiszen „így könnyebb bedolgozni” és „különben sem dőlt le egy épület sem amit eddig építettem”. Van tehát egy minőségi bizonyítványunk C20-as betonról, a többlet víztől lesz belőle C12-es minőségű betonunk, és mivel természetesen a kedves dolgozó barátunknak esze ágában sincs megvibrálni a betont (még ö sem tudja, hogy miért) kapunk a végén egy olyan szerkezetet, mely körülbelül egy C10-esnek felel meg. Még szerencse, hogy a statikusok mindent túlméreteznek, különben leszakadna a ház. Mondanom sem kell, hogy a betongyár által kibocsátott műbizonylat és a helyszínen lévő szerkeret még köszönő viszonyban sincs egymással, a kidobott pénzről nem is beszélve.

Mi okozza ezt? Hát az embernek nevezett tényező. Idézve egy kedves barátomat: a szakembereink egyharmadát ki kellene rúgni, a másik harmadát képezni kellene, a maradékot pedig rendesen megfizetni. A viccet félretéve, amikor egy vagon pénzt kívánunk elkölteni a házunk megépítésére, akkor nem ártana tudni, hogy kire is bízzuk rá ezt a feladatot. Mi fajta-fele ember az, aki a munka végén tartani fogja a markát, és amit előállít majd nekünk, megfelelő lesz-e számunkra?

Tudnunk kell valamit az emberekről. A legegyszerűbb dolog, amit tehetünk, hogy megtaláljuk az illető elhelyezkedését a tónus skálán, más néven az érzelmi hangoltság skálája. Ez egy olyan skála, mely az egymást követő érzelmi szinteket tartalmazza, lentről felfelé: apátia, bánat, félelem, rejtett ellenségeskedés, düh, ellenségeskedés, unalom, konzervativizmus, erős érdeklődés, lelkesedés, stb. Létezik ehhez a skálához egy táblázat is az emberi viselkedésről. Két perc alatt meg lehet találni valakit, hogy hol helyezkedik el ezen a skálán, és a táblázatból meg lehet előrejósolni, hogy milyen az illető realitása, kommunikációja, a környezet feletti uralma, tényleges értéke a társadalom számára, etikai szintje, hogyan kezeli az igazságot, bátorság szintje, a felelősség kezelésének a képessége, kitartása egy adott irányban, hogyan kezel másokat, stb.

Például egy dühös ember mindent meg fog állítani. Bármit mondunk neki, hogy megtegyen ezt nem fogja megtenni, vagy valami mást fog kitalálni, hogy az miért nem úgy van. Mindig veszekedni fog mindenkivel, még a megrendelőjével is. Soha nem fog egyetérteni senkivel és semmivel, szemrebbenés nélkül meg fog hazudtolni és másítani minden dolgot, amiben megegyeztek. Semmi nemű felelősséget nem vállal magára, mindenért más a hibás. Na egy ilyen kivitelezőt kifogni kész főnyeremény, rá sem merek gondolni, hogy milyen minőségű házat fog építeni, ha egyáltalán lesz ház. A tónus skála témakörében több száz írott oldal található, érdemes áttanulmányozni.

Létezik egy másik skála is, a tudatossági skála. Egy ember egy bizonyos tudatossági szinten helyezkedik el az élete egyik szakaszában, és az a gyakoribb, hogy az idő múlásával a helyzete csak romlik és segítség nélkül csak lefelé halad. Egyes tudatossági szintek annyit tesznek ki, hogy az adott állapotban az illető minek van tudatában, mit érzékel a környezetéből. Valaki, ha feljebb van ezen a skálán egy kicsit többet képes érzékelni a környezetéből és így tovább. Ez egy rossz példa de egy alacsonyabb tudatossági szinten lévő embernek elmagyarázni valamit, amit nem érzékel olyan mint egy vaknak elmesélni a piros színt. Hallani fogja, de nem igazán érti majd meg. Mondd el egy rossz állapotban lévő burkolónak, hogy ezt a díszburkolatot így meg így csinálja, mert ezt meg ezt az esztétikai hatást akarod elérni, és mikor befejezi a munkáját tépheted a hajadat, mert mintha egy falnak beszéltél volna. Nem vagy hajlandó öt kifizetni, hiszen tönkretette a tízezer forintos spanyol lapodat is. Ö meg nem érti, hogy mi a bajod, a legjobb tudása szerint végezte a munkáját és neki ráadásul még tetszik is. Hát így lesznek a balhék. Ne foglalkozz az emberi tényezővel és máris pácban vagy, és fogalmad sincs, hogy miért.

Minden embernek van egy esztétikai érzéke. Ha valamiről azt mondjuk, hogy esztétikus akkor azt jelenti, hogy az a dolog szép és ízléses. Nos, az ember esztétikai érzéke összefüggésben áll a tónus szintjével és a tudatossági szintjével.

Az építőipar az egy teremtő tevékenység, a semmiből csinál valamit, szemben a pusztító tevékenységekkel, melyek a valamiből semmit csinálnak. Tehát az építőiparosok nagyon értékesek, mert folyamatosan teremtenek értékes dolgokat, házakat, utakat, hidakat, stb. A tervezők pedig művészek, hiszen ők álmodják meg a jövőbeli kép megteremtését. A művészek alkotják és teremtik a kultúrát. A kultúra nem más, mint a nemzetben előállított értékek összessége. Egy Szent László Híd, egy Magyar Nemzeti Színház, egy új autópálya, egy gyönyörű családi ház,- ezek mind a nemzetünk értékei. Tehát a tervezők művészek, az építőipar egy része művészet. A művészet nem más, mint kommunikáció, minőségi kommunikáció. A tervező a művén keresztül kommunikálja a köznek a saját esztétikai érzékét. Gyakran előfordul, hogy a művész esztétikai érzéke messze felülmúlja a közönség esztétikai érzékét, és senkinek nem megy át a kommunikáció. Így születnek az elvont dolgok és a kritikusok. A közönséget ez nem értékeli, de valahogyan tisztelik a jó művészt, mert irányt mutat az életnek. Mától legyél te is műkritikus, ehhez nem kell semmi féle képzettség, fogod magad és ránézel egy műalkotásra, és döntsd el, hogy ez tetszik-e neked vagy sem. Egy műalkotás, egy családi ház, egy Nemzeti Színház attól lesz jó vagy rossz alkotás, hogy a közönség többségének tetszik-e vagy sem.

Mondok egy praktikus azonnal használható ötletet, hogyan válasszál magadnak tervezőt vagy kivitelezőt: Nézz meg saját szemeddel az illető két-három munkáját és ítéld meg, hogy hogyan tetszik neked az a minőség, ne kérd ki más véleményét. TE hozd meg a döntést, és nyerni fogsz.

Az Építésvezető, mint Pénzügyi Tiszt

Ez talán az Építésvezető műszaki természetétől legmesszebb álló feladatkör. Ennek a posztnak a célja, hogy hasznot teremtsen a Kivitelezőnek a projekt megvalósítása során.

Az alapelv az, hogy a Bevételnek nagyobbnak kell lennie, mint a Kiadás.

Hogy ezek hogyan érhetők el, nem tudok tanácsot adni.

Talán mindent, ami a Bevételt elősegíti, azt teljes mellbedobással támogatja, és emellett kemény pénzügyi fegyelmet gyakorol a kiadások terén.

Talán termelj nagyon gyorsan, nagyon jó minőségben, nagyon alacsony költségekkel, és csakis becsületes Megrendelőknek.

Talán gyorsítsd be a Bevételek áramlását, és tégy annyi akadályt a Kiadások útjába, amennyit csak lehetséges, természetesen a tisztesség keretein belül.

Talán sose támogasd a rossz statisztikákat és sose büntesd a jó statisztikákat.

Talán tanulj Nem -et mondani,- a kiadásokat illetőleg.

Talán legyen mindig kéznél egy dörzsölt ügyvéded, és egy kemény végrehajtód.

Egyeztetések

Az egyeztetés nem más, mint kommunikáció. Kommunikáció, hogy közös realitás szülessen 2 terminál között.

Egy adott dologgal kapcsolatban, ahány ember annyi elképzelés- azaz realitás. Akkor mennek jól a dolgok és akkor van megértés, ha ezek a különböző realitások közelítenek egymáshoz.

Tehát, nem haragudni kell arra, aki másképpen gondolja a dolgokat, hanem addig egyeztess vele, amíg közös realitás nem születik, vagy legalábbis nagyon közel nem kerülnek egymáshoz a realitások.

A háborúnak sem az a célja, hogy megsemmisítsük az ellenfelet (ez egy hibás elképzelés), hanem az, hogy az ellenfél megváltoztassa hozzáállását. Addig gyúrjuk az ellenfelet, amíg meggondolja magát, és megközelíti a mi realitásunkat. A háború is kommunikáció, szilárd kommunikáció. Meghatározás szerint a kommunikáció részecske áramlása két terminál között. A háborúban golyókat és pofonokat áramoltatunk, ugyanis a részecske az egy létező valami, és nincs méret-nagysági korlátozása.

A közös realitást egyetértésnek hívják. A másik realitását kommunikációval változtatjuk meg. Az egyeztetés célja az egyetértés megteremtése. Az egyeztetéseket általában írott papírokkal és szóbeli kommunikációval oldjuk meg, de sosem kell elfelejteni, hogy sokféle kommunikáció létezik...

Nekünk pontosan tudnunk kell, hogy mit akarunk, nagyon is lehetséges, hogy adatok megszerzésével a mi realitásunk is változik, de sosem veszítsük szem elől a céljainkat.

Bosszankodások helyezz egyeztetéseket javaslok. Kommunikációval szinte bármi megoldható.

Kommunikálj! Kommunikálj! Kommunikálj!

                                                           Sók sikert,
                                                                       baráti üdvözlettel:
                                                                                  Dochnal Róbert.
                                                                                              Okl. építőmester szakmérnök

„Az a szándékunk, hogy professzionális mérnöki szolgáltatásainkkal és tanácsadásainkkal segítséget nyújtsunk Tervezők, Kivitelezők, Beruházók és Magánszemélyek építőipari problémáik megoldásában, ezáltal rendet víve az építőipar zűrzavarába. A Célunk a MEGELÉGEDETT MEGRENDELŐ MEGTEREMTÉSE, aki közelebb került építő szándékaihoz”