Az
Építésvezető
Munkaköri
leírás
(2011.
03.22.)
Jelen
írásommal kísérletet teszek
összefoglalni tapasztalataimat és az
általam hasznosnak vélt
információkat,
melyek az Építésvezetői
feladatköréhez tartoznak. Lehet, hogy soraim
között
fogsz találni közhelyeket, érdekes
dolgokat vagy akárcsak vad és hihetetlen
adatokat. A leírt dolgokat nem kell, igaz
tényként elfogadni, nem teszek
kísérletet a szubjektív
realitásod
megváltoztatására, de mielőtt elvetni
készülsz ezekből valamit, érdemesnek
tartanám annak az adatnak az alaposabb
megvizsgálását és
kipróbálását a
gyakorlatban. Hitem szerint, számodra csakis
az igaz, amit Te magad igaznak tartasz, és úgy
igaz, ahogyan saját magad
figyelted meg.
__________________
Építésvezető
= az a személy, aki
felelős egy projekt
megvalósításáért-
kivitelezéséért.
Kontroll =
elindítás,
megváltoztatás,
megállítás.
Az
Építésvezető kontrollálja a
kivitelezést. A kivitelezés
munkafolyamatokból áll, illetve egyéb
szervezési és
kiszolgálási
tevékenységekből. Mindezen
tevékenységeket el kell indítani, meg
kell történniük a megfelelő
megváltozásoknak és a dolgokat be is
kell fejezni.
Az
Építésvezető elvégez
dolgokat
illetve elvégeztet dolgokat. Amit saját
magának kell elvégeznie, azt megteszi
személyesen, illetve egy csomó egyéb
dolgot más emberek kell, hogy megtegyenek-
ezeket pedig elvégezteti velük.
Felelősség.
Felelősséget
vállalni azt
jelenti, hogy vállaljuk az adott dolog
kontrollálását, vállaljuk
az ok
szerepét, vagy elismerjük, hogy az a dolog a
miénk vagy tőlünk származik.
Ha
például fel kell építeni
egy
falat, és ehhez egy kőművesre van
szükség, aki ezt majd
elkészíti, az
Építésvezető akkor vállal
felelősséget a falért, ha elindítja
ezt a folyamatot
(megtudja, hogy hava kell építeni, miből kell
építeni, mikorra kell
építeni,
oda teszi vagy teteti az anyagokat és oda rendeli azt a
kőművest, aki képes a
megfelelő időben és minőségben azt a falat
megépíteni, és ráveszi a
kőművest,
hogy kezdje el a munkát), megváltoztatja az
állapotokat (kezdetben nincs fal,
van helyette egy üres hely, a kőműves rakja az egyik
téglát a másikra,
habarcsot használ, stb.) Az
Építésvezetőnek a megfelelő
pillanatokban meg kell
győződni, hogy a dolgok jól alakulnak és a
megfelelő ütemben, ha nem optimális
helyzeteket tapasztal, akkor korrigálja ezeket. Ki kell
fejlesztenie egy olyan
készséget, hogy a
látottakból meg kell tudnia jósolni a
jövőt, látnia kell
előre az akadályokat és a buktatókat.
Például látja a
rendelkezésére álló
anyagokból, hogy anyaghiány miatt
meghiúsulhat a fal, vagy látja, hogy nem a
kívánt minőségben
épül a fal, vagy látja, hogy nem a
megfelelő ütemben épül a
fal. Ezekből az Építésvezetőnek
látnia kell, hogy az a fal időben
elkészülhet
és megfelelő lesz, vagy mely korrekciókat kell
végrehajtania ahhoz, hogy a
kívánt fal megszülessen.
Ha már
elkészült a fal, a
dolgokat meg kell állítani, a ciklust le kell
zárni. A példa kedvéért- a
kőművesnek tudtára adja, hogy a munka megfelelően
elkészült, meg is dicsérheti,
ha a dolgok jól mentek, ráveszi a kőművest, hogy
rakjon rendet maga után, a
felesleges anyagok, szerszámok,
állványok, stb. elpakolásra
kerülnek,
kibocsájtja a kőművesnek a
teljesítésigazolást, a falat pedig
elszámolja a
Megrendelő felé.
Ha
így
cselekszik, akkor azt
mondhatjuk, hogy az Építésvezető
felelősséget vállalt a falért.
Nézzük
meg hogy nem vállal
felelősséget a falért: a fal nem
készül el, a fal nem készül el
időben, a fal
nem a megfelelő minőségben készül el,
rossz helyen épül fel a fal, nincs anyag
a fal megépítéséhez, stb.
Ha mindezeket hagyja megtörténni és nem
korrigálja a
dolgokat a megfelelő módon, és helyette ilyeneket
mond: „...hát nem volt
tégla..., ...a kőművesnek kellett volna jól
dolgoznia..., ...nem volt
tervem..., … nem fért bele az időmbe..., ...nekem
mással kellett
foglalkoznom..., ...ezt valakire rábíztam
és cserbenhagyott..., stb.”. Még az
is lehet, hogy minden állítása igaz,
de mindaddig, amíg felvállalja az ok- az
OKOZÓ szerepét, és tesz
azért, hogy a dolgok jó irányba
haladjanak, mindaddig
nem lesz különösen gond, mert
FELELŐSSÉGET VÁLLAL. Ha lesznek alatta emberek,
akik helyette vállalják a
felelősséget, addig, ha el is hárítja
a felelősséget,
nem lesz baja. De ha az alatta levők visszadobják ezt, akkor
a saját
felelőssége visszaszáll és a
nyakába omlik minden gond és zűrzavar.
Az
Építésvezető a
kivitelezésért
felelős. A kivitelezés azon elvégzendő feladatok
összessége, melyek
elvégzésével, ott ahol most semmi van,
lesz egy ház, egy
létesítmény, egy
építmény. A kivitelezés egy
projekt megvalósításának
egy része. A kivitelezést
megelőzik az előkészítő feladatok
(tervezés, egyeztetések,
engedélyezések,
stb.), és a kivitelezést követik a
befejező tevékenységek
(megvalósulási
tervek, engedélyezési- és
használatbavételi
eljárások, stb.).
Az
Építésvezetőnek pontosan
tudnia kell, hogy mi az ő feladatköre, és mi az,
amit kapnia kell, és mi az,
amit még őutána csinálni kell.
Előfordulhat, hogy a
feladatkörök
összemosódnak, ez általában
akkor történik, amikor a játszma egyik
résztvevője
nem végzi el a saját
munkáját. Például a Tervező
nem tervezi meg a házat a
megfelelő részletezettséggel és
pontossággal, vagy amikor a Beruházó a
Kivitelezőre „tukmálja” a
használatbavételi eljárások
lebonyolítását.
Az
építésvezetőnek pontosan
tudnia kell, hogy milyen „véglegesen és
jó minőségben elkészített
termékeket/részecskéket”
kap, és pontosan pontosan mit kell
előállítania, ami
értékes termék az utána
következő terminálnak (pl.: a
Bonyolító- aki a projekt
engedélyezéséért
folyamodik).
Mit
kell kapjon
az Építésvezető?
___ Megfelelően
elkészített
tervdokumentációt, legalább
1 db példányt.
___ Engedélyeket.
___ Aláírt
kivitelezési szerződést.
___ Munkaterületet.
___ Anyagi
erőforrásokat, eszközöket,
gépeket,
berendezéseket, stb., vagy energiát ezek
megszerzéséhez, vagy
jóváhagyást ezek
beszerzéséhez.
___ Fizikai
erőforrásokat a munkák
elvégeztetéséhez,
vagy energiát ezek megszerzéséhez,
vagy jóváhagyást ezek
beszerzéséhez.
___ A
projekt nagysága függvényében
a megfelelő
szellemi erőforrásokat, vagy energiát ezek
megszerzéséhez, vagy
jóváhagyást
ezek beszerzéséhez.
A
Tervdokumentáció
Egy
megfelelően
elkészített
tervdokumentáció azon felül, hogy
megfelel az éppen érvényben
lévő
törvényeknek, rendeleteknek és
bármi egyéb hivatalos szabályoknak,
meg kell
felelnie az eredeti céljának is,
mégpedig annak, hogy pontosan leírja, hogy mit
kell megépíteni. Ez rajzok,
részletrajzok, vizsgálatok,
rétegrendek, műszaki
leírások,
költségvetési
kiírások és részletes
méretkimutatások, és egyéb
rajzolt és írott dokumentumok alapján
teszi meg.
Általában
egy tervdokumentáció a
következő elemeket tartalmazza:
___ Tervezői
nyilatkozat.
___ Műszaki
leírások, szakáganként.
___ Helyszínrajz.
___ Kitűzési
terv.
___ Alaprajz
minden egyes szintről, szabvány
léptékben.
___ Metszetek
minden jellegzetes helyen- ami
valamilyen változást tartalmaz.
___ Homlokzati
rajzok, konkrét anyagok
megnevezésével.
___ Rétegrendek.
___ Csomóponti
részletrajzok.
___ Konszignációk
egyedi elemekről,
nyílászárókról,
asztalos és lakatos szerkezetekről, kő-elemekről, stb.
___ Költségvetési
kiírás, részletes
méretkimutatásokkal, esetleg idomterv.
___ Statikai
rajzok, alapozási-, zsaluzási-,
vasalási
tervekkel, kikonszignált elemekkel,
vaskimutatásokkal és
hajlítási rajzokkal.
___ Szakági
tervek (víz, csatorna, fűtés, villany,
gyengeáramú hálózatok,
riasztó, tűzjelző,
számítógépes
hálózatok, automatika,
térvilágítás, út
tervek, közművek, kertépítés,
stb.).
A terveknek
egymás között
összhangban kell lenniük. Nem lehetnek
ellentmondások, pl.: más anyag van
megnevezve egy metszeten, mint a műszaki
leírásban vagy a
költségvetési
kiírásban, vagy olyan
gépészeti
áttörések, melyek nem szerepelnek a
zsaluzási rajzokon.
Minden tervnek
összhangban kell
lennie a többi tervvel, és mindegyiknek ugyanazon
projektet kell tükröznie.
Előfordulhat, hogy egy
terv agyon
van bonyolítva, pl.: a bútorzatok szerepelnek az
alaprajzokon. A túl sok adat
is nagyon zavaró tud lenni, és
meggátolja a tisztánlátást
és a könnyű
értelmezést (hallottam már kőművesről,
aki felfalazta a lerajzolt kanapét...).
Sajnos
a mai
Magyarországon, mint
minden mást, a Tervezőket is alul fizetik, ez pedig nagyon
sokszor a tervek
megcsonkításához vezet. Sajnos nagyon
kevés alkalommal találkoztam jó
és teljes
tervdokumentációkkal. Az
Építésvezetőnek időt kell
szánnia a tervek
áttanulmányozására. Ezzel
az a célja, hogy MEGÉRTSE A PROJEKTET. Nem
azért nézi
át a terveket, hogy hibákat találjon,
hanem azért, hogy megértse az
elvégzendő
feladatot. És tisztáznia kell minden dolgot, ami
ellentmondásos, hiányos,
hibás, szakszerűtlen, törvénytelen, vagy
csak egyszerűen gátolja a
megvalosíthatóságot.
A tervek
áttanulmányozása során
azt is szem előtt kell tartania, hogy a kivitelezés
végzése során, nála
kevesebb megértéssel vagy „a dolgok
átlátásával”
való képességgel
bíró
munkatársainak is konfrontálniuk kell ezekkel a
tervekkel, és ha nem tudnak
majd eligazodni ezek között
könnyedén, akkor az
Építésvezetőnek lesz csak
több
munkája.
Lehet majd menet
közben is
tisztázni dolgokat, de a tapasztalat azt mondja, hogy ahol
nincs előre
kigondolva a dolog, ott sokkal több munka vész
kárba és a költségeket majd a
kivitelező bánja meg.
Van egy
alaptörvény miszerint
ahhoz, hogy valami megvalósuljon a fizikai univerzumban,
annak először meg kell
valósulnia a gondolatok univerzumában.
Tehát a helyes sorrend: kigondolni,
lerajzolni, megvalósítani. Nagyon is
érdemes időt szánni egy jó
tervdokumentáció
kipaszírózására.
Az
alábbiakban adok egy
ellenőrzőlistát, amit a saját tapasztalataid
szerint bővítsél ki, legyen ez
segítség a tervek ellenőrzése
során.
Tervdokumentáció
ellenőrzése
Építésvezetők
részére
(ellenőrző
lista)
___
Van tervezői
nyilatkozat.
___
Van
helyszínrajz.
___
Van
kitűzési rajz.
___
Megvan minden
alaprajz.
___
Megvan minden
metszet, ami
szükséges a tervek
értelmezéséhez.
___
Megvan minden egyes
homlokzatról nem vetületi hanem valós
méretű rajz.
___
Megvan minden
szükséges
részletrajz.
___
Van
hiánytalan asztalos
konszignáció.
___
Van
hiánytalan lakatos
konszignáció.
___
Van
hiánytalan konszignáció
az egyedi elemekről.
___
Vannak statikai
alapozási
rajzok.
___
Vannak statikai
zsaluzási
rajzok.
___
Vannak statikai
vasalási
rajzok.
___
Van
építész műszaki
leírás.
___
Van statikus műszaki
leírás.
___
A rajzok standard
léptékben
vannak, léptékhelyesen kinyomtatva.
___
A rajzokon a
jelölések
tisztán, egyértelműen, szabad szemmel
lathatók, elolvashatók, értelmezhetők.
___
Vannak az
alaprajzokon
helységpecsétek.
___
Megvan minden
rétegrend
részletezése.
___
A homlokzati
rajzokon
megvannak a különböző felületek
megnevezései.
___
Van
költségvetési
kiírás.
___
Van idomterv /
részletes
méretkimutatás.
___
A műszaki
leírás összhangban
van a rajzokkal.
___
Az
építész rajzok összhangban
vannak egymással (pl.: az alaprajzok a metszetekkel, stb.).
___
A statikai rajzokon
ki van
konszignálva minden elem:
___
alaptestek,
___
födémek,
___
gerendák,
___
koszorúk,
___
pillérek,
___
lépcsők,
___
falak,
___
betonvasak.
___
Van betonvas
kimutatás és
átmérőnkénti
összesítő.
___
A statikai rajzok
összhangban
vannak a statikus műszaki leírásokkal,
beleértve a geológiai
megállapításokkal
___
A statikai rajzok
összhangban
vannak az építész rajzokkal.
___
A tervek eleget
tesznek az
építési engedélyben
megszabott feltételeknek.
___
A szakági
terveket az
illetékesek az építészethez
hasonló módon végig
tanulmányozták, minden le lett
tisztázva, a hiányosságok
korrigálva lettek, a terveket kivitelezésre
megfelelőnek találták.
___
víz/csatorna,
___
fűtés,
___
légtechnika/klíma,
___
villan-erősáram,
___
riasztó/épületfelügyelet,
___
telefon, internet, tv, belső hálózatok,
___
automatika,
___
tűzjelzőrendszer / menekülési útvonalak,
___
út / parkolók,
___
közművek,
___
park / kertépítés,
___
egyéb.
___
A szakági
áttörések fel
vannak tüntetve a statikai rajzokon.
___
A felmerült
kérdésekről
feljegyzés készült, ez pedig az
illetékes terminálhoz lett
továbbítva.
___
Minden
felmerült kérdés
tisztázva és/vagy korrigálva lett.
___
A tervek
egyértelműek,
értelmezhetők, és alkalmasak a
kivitelezés lefolytatására.
Engedélyek
Itt
általában az
Építési
Engedélyről van szó. A jelenlegi
szabályozás szerint az
építési engedélyt
kibocsájtó hatóság
bekéri az eljárás során az
érintett egyéb
hatóságoktól a
szükséges
állásfoglalásokat,
jóváhagyásokat,
kikötéseket, és ezeket pedig
rögzíti a határozatban.
Az
Építésvezetőnek át kell
tanulmányoznia az építési
engedélyt, külön figyelmet kell
fordítania az ebben
megjelölt követelményeknek és
kikötéseknek, mert ezeknek eleget kell tenni
menet közben, mert ezek alapfeltételek a majdani
Használatbavételi Engedély
megadásához. Ezen kikötések
és/vagy teljesítendő feladatok
közül meg kell
állapítani, hogy melyek tartoznak a
kivitelezésre és melyek azok, amik az
Építésvezető
hatáskörén kívül
vannak- ezekre pedig, fel kell hívja az
illetékesek figyelmét.
Kivitelezési
szerződés
Ne
kezdj el
munkát aláírt
szerződés nélkül! És ezt vedd
nagyon komolyan!
A szerződés a
következőket
válaszolja meg: Ki-kivel? Ki mit vállal? Mikor?
Mikorra? Mennyiért? Milyen
feltételek mellett? Mit? Hogyan? És mi van akkor
ha nem?
Ezeket
általában 3-4 oldal normál
betűkkel írt szövegben tisztázni lehet.
Ami ennél hosszabb az általában
káros a
kivitelezőre nézve, mert a manapság gyakorlatban
használt 30-40 oldalas
szerződések, arról szolnak, hogy ha a kivitelező
rosszul mosolyog, akkor hogyan
fogják még az ük-ük
unokáját is rabláncra verni,
és bevett szokás, hogy egy
szóval sem említik, hogy mi van akkor, ha a
Megrendelő nem fizet időben, vagy egyáltalán
nem fizet.
Van a
szerződésnek egy pár nagyon
fontos melléklete:
- árazott,
tételes költségvetés,
- minőség
ellenőrző rendszer,
- műszaki
és pénzügyi ütemterv,
- maga
a tervdokumentáció.
Ha a
végletekig kisarkaljuk, a
Megrendelőnek az a legjobb, ha a kivitelező mindent elvégez
most azonnal és
ingyen, míg a kivitelezőnek az a legjobb, ha kap egy halom
pénzt és soha semmit
nem ad cserében- legalábbis ezt
gondolják egy páran. Ezek a gondolatok
elmebetegségre utalnak- úgy
mondhatnánk bűnözői elmékre
utaló magatartás-, és
elfelejtik, hogy közös csónakba fognak
szállni, és mindenkinek az a jó, ha
egy
osztályon felüli ház jön
létre, és ezért
tisztességes pénzt fizetnek cserében.
A kivitelezőnek
figyelnie kell
arra, hogy a leszerződött összeg a
szerződés mellékletében a
költségvetésben
szereplő munkafolyamatokra, és az ott szereplő
mennyiségekre vonatkozik. Csakis
egy bűnöző kívánhatja, hogy valaki neki
ingyen dolgozzon!
Arra is figyelni kell,
hogy ne
legyen kifizetve pénz úgy, hogy nincs
mögötte valósan
előállított értékes
termék. Ezért a műszaki ütemtervhez kell
hozzárendelni az odatartozó
pénzügyi
ütemezést is.
Külön
figyelmet kell fordítani
arra, hogy a megrendelt munkára a szerződésben
szereplő összeg valóban a
rendelkezésre áll. Erre a legjobb az
ügyvédi letét, vagy a bankgarancia. Ha a
kivitelező jót akar magának, csakis annyi
energiát fektessen be, amit az
ablakon is hajlandó lenne azon nyomban kidobni, ha nem
lát kézzel fogható
fedezettet az elvégzendő munkájára.
Az ember
természetéből kifolyólag
mindig többet költ mint, amennyije van. Ennek az a
következménye, hogy a munka
vége felé elfogy a pénz, elfogy a
jókedv, a barátság, a
jóindulat, stb., és
valaki nem lesz kifizetve.
Mindkét
fél védelmét jelenti a
minőségbiztosítási rendszer, mint a
szerződés melléklete. És most nem az
ISO-ra
gondolok, hanem az elvégzett munkafolyamatok
elszámolásának a
módjára.
A
költségvetés tartalmazza az
elvégzendő munkafolyamatokat. A
minőségbiztosítási rendszernek pedig
rendelkeznie kellene munkafolyamatonként az
osztályba-sorolás
szabályairól és
ezek kihatásairól az árakat illetőleg.
Munkafolyamatonként
meg kell
határozni a következőket:
- Ki
méri a dolgokat (a poszt neve)?
- Mit
kell mérni?
- Mivel
kell mérni?
- Mikor
kell mérni?
- Hányszor
kell mérni?
- Milyen
eltérések megengedettek I. osztályhoz,
II. osztályhoz, III. osztályhoz,
osztályon kívüli- helyezéshez?
- Mekkora
pénzbírsággal járnak a nem
I. osztályba
sorolások esetei?
- Lehet-e
javítani vagy sem, és ezeknek a
következményei?
Mindennek a
lényege és az alapja
a CSERE. Én adok valami értékeset
neked, cserébe valami
értékesért- ez a csere
fogalma.
Az
Építésvezető
előállíttat egy
olyan létesítményt, mely
értékes a Megrendelőnek, cserébe pedig
a Megrendelő
értékes pénzt ad a Kivitelezőnek. Ha
ez az alapelv sérül, akkor mindenki rosszul
jár, kivéve az ügyvédeket
és a bíróságokat,- mint a
hiénák a tetemmel.
A
szerződésben bevett szokás,
hogy hivatkoznak egy harmadik félre, mint
befolyásoló tényező, aki
nem is írja alá a jelen szerződést. Ez
helytelen, mint jogilag, mint emberileg. Ilyeneket ki kell
zárni a
szerződésből, vagy alá kell velük is
íratni a szerződést és felelőseget
kell
vállalniuk a szerződés valamely
részéért.
Említek egy
pár ilyen harmadik
félt:
- XY
műszaki ellenőr hagyja majd jóvá a
teljesítéseket. Ha előre
tisztázzák, hogy mi alapján hagyja
jóvá a
teljesítéseket, akkor nem
számít, hogy hogyan hívják
műszaki ellenőrt, de ha
megnevezzük, akkor neki is alá kell
írnia a szerződést, mint érintett
félnek-
jogokkal és kötelezettségekkel.
- XY
pénzforrás (különböző
pályázatok révén
pénzt
elosztó hivatalos szervek), ha majd átutalja a
pénzt, akkor majd fizetünk... Én
már láttam olyan esetet, amikor a Megrendelő
trehánysága miatt, a
Pénzforrás
nem fizetett, és a Kivitelező nem kapta meg a
pénzét.
- XY
hatóságnak a
jóváhagyása feltétele a
pénzek
kifizetésének. Az XY
hatóság egy rohadt elnyomó
és máris nincs pénz, pedig a
munka elkészült.
- Napi
rendszerességgel kötnek az
Alvállalkozók
olyan szerződéseket a Fővállalkozóval,
és már ki sem mondják, mindenki tudja,
hogy az Alvállalkozó csakis akkor jut esetleg a
pénzéhez, ha a Fővállalkozó
megrendelője fizetett. Ez olyan, mint az orosz rulett.
Előbb-utóbb az
Alvállalkozó belepusztul. Ez tény!
Van még egy
érdekes része a
szerződésnek, mégpedig a késedelmes
teljesítés esetén
alkalmazandó napi kötbér.
Én egyszer feltettem azt a kérdést a
Megrendelőnek, hogy miért ennyire fontos a
számára a kötbér? Neki
tényleg fontos volt a határidő. Én azt
tartottam
tisztességesnek, hogy kétoldalú legyen
a dolog. Ha a Kivitelező késik, akkor X
Ft napi büntetés legyen a jussom, de ugyan ennyit
fizessen nekem naponta,
amennyivel a megbeszélt határidő előtt befejezem
a munkámat. Megegyeztünk ebben
és pénzt is kerestem ezen.
Két oka van
annak, ha valaki nem
fizet ki egy munkát:
1. Nincs
megelégedve a munkával.
2. Már
eleve- az elején eldöntötte, hogy nem akar
fizetni.
Sajnos
nincs
több variáció.
Felmerülhet valakiben az a kérdés, hogy
mi van azzal az Alvállalkozó esetével,
aki nem kapta meg a pénzét, mert a
Fővállalkozó sem kapta meg? Hát a
válasz
nagyon egyszerű: ez a 2. típusú
kategória. A Fővállalkozónak esze
ágában sincs
fizetni a saját pénzéből az
előállított termékért. Egy
hosszútávlatban
gondolkodó Fővállalkozó
felelősséget vállal az
Alvállalkozójáért,
és akkor is
kifizeti, ha ő nem kap érte pénzt, mert a
hosszú távú
túlélés ezt diktálja. Aki
magára hagyja az értékes
Alvállalkozóit az elégé
gyorsan kiírja magát a
piacról, és magával ránt
egy csomó értékes embert is.
Aki eleven nem akar
fizetni, az
nem hajlandó előleget sem fizetni. Ez ahhoz a
szabályhoz vezet, melyjel meg
tudod szűrni a tisztességes embereket a
veszélyesektől: Hajlandó előleget
fizetni (ide beleértve az ügyvédi
letétet, bankgaranciát, stb.) vagy sem? Ha a
válasz NEM, akkor NE KÖSS VELE ÜZLETET!
Ennyi a szabály.
Hazárdjáték ezt
megszegni!
Semmi olyat nem szabad
aláírni,
ami veszélyezteti a
túlélésedet, reménykedve
abban, hogy ez úgysem fog
bekövetkezni. Ha elkötelezted magadat valamire, akkor
gondold végig, hogy ha a
rossz bekövetkezik, akkor túl tudod-e
élni azt a feltételt vagy sem. Egy
becsületes partner jót akar neked,
legalábbis nem akar ártani neked, akkor
miért rak eléd egy olyan papírt, amit
ö sem írna alá szívesen?
Ha valaki azzal
hozakodik elő,
hogy ez azért van, mert az ügyvédje ezt
mondta, miért nem javasolnád neki, hogy
cserélje le az ügyvédjét,
mert becsületes ember ilyen szemetet nem rak
embertársa elé?
Ha te
ténylegesen értékes
dolgokat vagy képes előállítani, nem
csak holmi bóvlikat, akkor sorban fognak
nálad állni, mert a
jó-híred előtted jár.
Törekedj mindig
olyan értékek
előállítására, melyek
minden elvárást felülmúlnak,
légy büszke a saját
teljesítményeidre és 1-2 oldalas
szerződéseid lesznek, vagy még erre sem lesz
szükséged, mert már előre kifizetnek
csakhogy nekik dolgozhass Ha nem így van,
még javítanod kell a termékeid
minőségén.
Legyen egy
saját egyszerűsített
vállalkozói szerződésed, amit
„Együttműködési
megállapodás”-nak is nevezhetsz,
ez legyen mindig megállapodásod alapja,
és légy nagyon gyanakvó ha ezt
lesöprik
az asztalról, és egy több tíz
oldalast dugnak az orrod elé. Lehet egy
ökölszabály, hogy 4 oldalnál
vastagabb szerződést nem írsz alá!
Indoklás: „Csak
úgy!”
A
Munkaterület
A munkaterület
az a helyszín,
ahol a munkavégzés, a kivitelezés fog
zajlani.
A munka
megkezdése előtt,
hivatalos keretek között a munkaterületet a
Megrendelő átadja a Kivitelező
pedig átveszi, munkavégzésre alkalmas
állapotban. Innentől kezdve a
munkaterület a tiéd, egészen addig,
amíg az elkészített
létesítménnyel együtt
vissza nem adod a Megrendelőnek hivatalos keretek
között.
Ezen időszak alatt
minden, ami
itt zajlik a Felelős Műszaki Vezető, az
Építésvezető illetve a Kivitelező
felelősségi körébe tartozik, hacsak nem
kötnek ki egyéb feltételeket.
Bekeríted a
területed, Te őrzöd
ezt, és ez elmehet addig is, hogy azt engedsz be, akit
akarsz.
Nagyon fontos, hogy a
munkaterület alkalmas legyen a
munkavégzésre, ismerned kell a helyi
korlátozásokat (pl.:
hétvégén nem lehet dolgozni, vagy
üdülő területen bizonyos
hónapokban nem lehet olyan munkát
végezni, ami zajjal jár, stb.), a
megközelítési
korlátozásokat (pl.: Budapesten egy szemetes
konténert sem
tehetsz le az utcára külön
engedély nélkül, esetleg
terület-használati díj és
forgalomtechnikai terv és
engedélyeztetési eljárás
nélkül).
A munkaterület
ismeretével komoly
költségeket ismerhetsz meg- melyeket valahogy
érvényesíteni kell.
Volt rá
példa, hogy a
Megrendelőnk kapott egy ideiglenes engedélyt az adott
házon való felvonuláshoz,
de mivel nem rendezte időben a telek
vásárlást, a telek régi
tulajdonosa,
„visszavette” a telket, minket- a Kivitelezőt-
kizártak a munkaterületről, a
munka meghiúsult, egy csomó elvégzett
feladat bentregadt, tiszta káosz lett a
vége, na meg egy csomó vesztesség.
Jó tudni,
hogy a munkaterület
munkavégzésre alkalmas állapotban van
nem csak fizikailag, hanem jogilag is
(más a tulajdonos, műemlék
védettség alatt áll, stb.).
Az
Anyagi Javak
Egy
kivitelezéshez kell egy csomó
anyag, egy csomó szerszám, eszköz,
gép, berendezés, stb. Ez mind-mind
pénzbe
kerül.
Egyetlen egy
gép sem működik
energia nélkül. Az autó sem
működik benzin nélkül.
A
tisztességes hozzáállás az
lenne, ha a megrendelő akar valamit, bele kellene pumpálnia
némi energiát a
kivitelezői gépezetbe. Na, ez nem létező fogalom
a mai magyar építőipari
piacon. A Kivitelező teszi be a saját
energiáját annak
reményével, hogy majd
visszakapja. Erre kellene a fedezet, az előleg, az
ügyvédi letét, a
bankgarancia, stb.
Az
Építésvezető
szempontjából nem
számít, hogy honnan származik az
energia, a Megrendelő adja, a Kivitelező
előlegezi meg, az Anyagbeszállítók
előlegezik meg, a Bank ad kölcsönt, nem
számít, de szükséges
még a munka elkezdése előtt.
Az
Építésvezetőnek tisztában
kell
lennie, hogy mennyi energiára van
szüksége- ezt pénzben szoktuk
mérni- ahhoz,
hogy teljesítse a kötelezettségeit az
első rész-számla
megérkezéséig. Itt
tulajdonképpen költségekről
beszélünk. Ez a pénzügyi
ütemterv kiadási oldala.
Tehát van a pénzügyi ütemterv
bevételi és kiadási oldala, ezek
mögött pedig
meghúzódik az elvégzendő műszaki
tartalom, azaz a műszaki ütemterv. Ezeket
összhangban kell tartani és az
Építésvezetőnek tisztában
kell lennie a projekt
minden egyes pillanatában ezzel a három
tényezővel:
termelés-kiadások-bevételek
/ nap vagy hét vagy hónap.
Úgy is
mondhatnánk, hogy az
Építésvezető egy műszaki /
pénzügyi menedzser. Ez az
Építésvezető feladatköre:
összhangban tartani a termelést a
kiadásokkal és a bevételekkel. Nagyon
nagy
mennyiségű termelést kell elérnie egy
adott időegységen belül, törekednie
minden fronton, hogy jobbnál jobb termékek
szülessenek, de a hangsúly a gyorsaságon
van. Ismernie kell a minimum költségeket- ezeket
lent kell tartania, és
hajtania kell a bevételeket- minden akadályt el
kell távolítania a bevételek
útjából.
Ha valaki úgy
gondolta, hogy az
építésvezetés egy
szép műszaki feladatkör és semmi
köze a pénzhez, akkor jobb
ha elmegy művezetőnek vagy kőművesnek, mert ebben a
pozícióban neki pénzügyi
dolgai is kőkeményen akadnak. Minimum ismernie kell a
költségeit és a
megtermelt potenciális bevételt az adott
időszakra.
Említeni
szeretném, hogy a
költségekhez hozzátartoznak az emberi
költségek is- a fizikai és szellemi
erőforrások költségei, legyenek azok
saját emberek vagy alvállalkozók.
Az
Építésvezetőnek a következő
kérdésekre szinte azonnali válaszai
kell, hogy legyenek:
- „Mennyi
az e heti költséged?”
- „Mennyi
az e heti kitűzött termelési
quotád?”
- „Tartjátok
a heti költségeket?”
- „Meg
lesz a kitűzött heti termelés?”
Ha
nincs
válasz, akkor van
helyette zűrzavar!
Az
Emberi
Erőforrások
A
munkát, a
kivitelezést,
valakinek el kell végeznie. Valakinek
„dolgoznia” kell. Zömében
fizikai
dolgozókra van szükség, akik
elkészítik a munkafolyamatokat.
Az
Építésvezetőnek többnyire
két
-féle fizikai erőforrásokra való
támaszkodásra van lehetősége, vagy
„saját”
dolgozók vagy alvállalkozók.
Vita
kérdése lehet, hogy mi a
jobb, saját létszám vagy
alvállalkozók? Vannak érvek
pró és kontra is.
A saját
létszám előnyei: ismerjük
a képességeiket ezért tudjuk, hogy mi
várható el tőlük, könnyebben
mozgósíthatjuk, hivatalos keretek
között „olcsóbb”
munkaerő.
A saját
létszám hátrányai: a
non-produktív napokon is kell utánuk fizetni-
eső, betegség, szabadság, fagy,
rövidebb munkaidő téli napokon, ünnepek
és munkaszüneti napok,
továbbá ha nincs
kellő mennyiségű munka, amit adhatunk nekik, akkor is
biztosítani kell a
számukra legalább a
minimálbért és ezek
járulékait, szerszámokat kell venni,
munkavédelmi-, tűzvédelmi- és
egyéb oktatásokban kell őket
részesíteni, továbbá
felelősséggel tartozunk minden
hibájukért, hogy az műszaki vagy valamely
hatóság által jogosnak vélt
vagy kitalált mulasztásért (pl.:
Munkavédelmi
Felügyelet, stb.).
Alvállalkozók
előnyei: a
megbeszélt munkáért csakis a
megbeszélt fizetség jár, és
nem számít az idő,
amit a munkavégzésre szántak. Ha
hibáztak, rájuk lehet húzni a vizes
lepedőt,
mert hibás teljesítés
esetén nem fizetjük ki őket. Minden
hatóság előtt, mint
például a munkaügyi vagy
munkavédelmi ellenőrzések során
saját felelősséggel
tartoznak, melyhez nekünk „semmi
közünk”. Tehát az
alvállalkozók képesek
elvinni a jogos „balhékat”. Az
Alvállalkozó egyben egy hitelezőnk is, mert
befekteti saját erőforrásait, eszközeit,
embereit, és csakis egy idő elteltével
tartja a markát- a nap végén, a
hét végén, a hónap
végén, vagy akárcsak több
hónap eltelte után.
Az
Alvállalkozó hátrányai: nem
tudható pontosan, hogy mit fog produkálni a
helyszínen. Ha most dolgozunk velük
először, akkor kész lottózás,
vagy bejönnek vagy sem. A már bevált
Alvállalkozók esetében még
nem biztosított a minőség, mert lehet, hogy
ismerjük
az Alvállalkozót- a főnököt-,
de az utolsó munkánktól eltelt idő
óta új emberei
vannak. Lehet, hogy a megbízható emberei
otthagyták, vagy egy másik
munkánál
vannak befogva, és nekünk a
„csőcselék” jutott. Hivatalos keretek
között az
Alvállalkozó díja magasabb, mint a
saját létszámunké, hiszen
ebben az esetben
az Alvállalkozó viseli a
Munkáltató költségeit.
Manapság
Magyarországon ha
elvégzünk egy
számítást a
rezsióradíj
témakörében, azt fogjuk tapasztalni,
hogy
a piacon érvényesített
munkadíj, olyan alacsony árfekvésű,
hogy kb. a fele azon
minimum követelményeknek, amit az
adózási rendszerből és
egyéb munkáltatói
megfontolások diktálnak. Ez megadja a
választ, hogy miért van az
építőiparban
fekete illetve szürke gazdaság. Mert
féláron dolgozunk. Ma Magyarországon
nem
találsz olyan kivitelezést- tisztelet a
kivételért-, ahol az emberek nem
feketén vagy szürkén lennének
foglalkoztatva. Ez sajnos kimeríti a
törvénytelenség fogalmát,
hiszen nincs jelenleg olyan törvény, hogy
minimálbér
+ a többit zsebből a hónap
végén.
Ennek egyenes
következménye, hogy
általában az alvállalkozók
törvénytelenül foglalkoztatnak
alkalmazottakat.
Amiből az következik, hogy a nagyoknak nincs fizikai
létszámuk,- így ők nem
sértenek törvényt. Svájcban a
munkák megpályáztatása
során fel kell sorolni a
saját létszámot, és hogy
mihez értenek. Ha nincs kőművesed, nem kapsz
falazási
munkát. Ott ennyire egyszerű. Nálunk nem
így van. Hát mi a megoldás?
Véleményem
szerint arra kell törekedni, hogy legyen minél
több alvállalkozód, nem
akármilyen, hanem megbízható,
több viharban kipróbált
alvállalkozód, és
mellettük legyenek saját embereid is a kulcs
pozíciókban: egy megbízható
anyagbeszerződ / fuvaros, raktáros, egy osztályon
felüli kőműves brigád, a
szellemi vezetők, egy
mindenes-tűzoltó-takarító
brigád, stb.
A műszaki
ütemtervhez rendelni
kell egy létszám ütemtervet is-
szakmákra, brigádokra,
alvállalkozókra bontva.
Nagyon fontos tudni, hogy a műszaki ütemterv
tartásához, milyen létszám
párosul. Nagyon is lehetséges, hogy
változtatni kell a műszaki ütemen, mert a
hozzárendelt emberi létszám nem
optimális. Az a legjobb ha az emberi
szükséglet
valamilyen egyenlő arányban vannak jelen a
kivitelezés helyszínén. Ne legyenek
olyanok, hogy egyik nap kell 20 kőműves, 2 napig nem kell egy sem, majd
kell
30. Ez a dolgozók össze vissza
ráncigálását
eredményezi, amit az emberek nem
tűrnek egykönnyen. Optimálisan osztjuk
szét a saját embereinket, és tudjuk,
hogy mikor kell alvállalkozói
erősítés.
Az sem
hátrány, ha több
munkahelyünk fut párhuzamosan, és
úgy tudunk gazdálkodni a
létszámokkal, hogy
az emberekben a folyamatosság érzetét
kelti és egyben a lehető maximális
kihasználást is eredményezi, de
mégis van annyi
változékonyság, ami kitölti
az
emberek érdeklődését. Az sem
jó ha egy munka túl monoton, vagy túl
változatos.
Ember válogatja, hogy mi a számára az
optimális változékonyság.
Emberről-emberre váltózik, hogy mit tartanak
megfelelőnek a változások
területén. Ha valami túl monoton, az
ember átmegy robotba, nem dolgozik ésszel,
hanem rutinból, és nem veszi észre a
hibákat. Ha túl sok
változás éri az embert,
akkor fáradtnak érzi magát, mintha
folyton ráncigálnák, és
hőbörgés lesz a
vége.
A
Szellemi
Erőforrások
Az
Építésvezető
munkáját egy
bizonyos nagyságrenden túl, támogatni
kell további szellemi dolgozókkal,
építésvezetőkkel, művezetőkkel,
előkészítőkkel, adminisztratív
munkatársakkal,
stb. Erről bővebben a szervezés fejezetnél
részletezve.
Építésvezetői
Feladatkörök
A
feladatkörök
megállapításához
visszafelé fogok haladni. Első sorban
meghatározom az
Építésvezető
Értékes
Végtermékét (az összes
munkájának a végeredménye,
amit elő kell állítania).
Az én
olvasatomban az
Építésvezető
Értékes Végterméke a
következő: „A Megrendelők, a
Megbízók, a
Szakma és a Hatóságok által
támasztott és / vagy elvárt
követelményeknél jobb
minőségben létrehozott, véglegesen
befejezett és hiánypótlás
mentes létesítmény
/ épület /
építmény, mely belefért az
előzőekben megalkudott költségkeretekbe.”
A kész létesítmény nemcsak,
hogy megfelel hanem jobb mint a Megrendelő
elvárásai, a Szakma és a
Hatóságok követelményei,
illetve alkalmas a
rendeltetés szerű használatra, a
szükséges és a
kívánt korrekciók
elkészültek,
a létesítmény gazdaságosan
lett megvalósítva minden résztvevőre
való
tekintettel. A Megrendelőnek nincsenek olyan további
költségek, amelyek a
megállapodások felett
merülnének fel, illetve a Kivitelező is
nyereséggel zárja
a projektet- és ide beleértve az összes
alvállalkozót,
beszállítót is.
Feltételezve,
hogy az előző
fejezetekben részletezettek a helyükön
vannak, azaz az előkészítő munkálatok
sikeresen befejeződtek (tervdoksi, engedélyek,
munkaterület, aláírt
szerződés,
anyagi és szellemi erőforrások mind-mind rendben
vannak), azt feltételezve,
hogy tudott hogy mit kell megvalósítani,
mennyiből, mivel, kivel, hol és
hogyan, nem maradt más hátra, mint a
következő 4 területre folyamatosan
odafigyelni, és minden pillanatban kontrollálni
ezeket:
- Szervezési
Tiszt feladatkör,
- Terméktiszt
feladatkör,
- Pénzügyi
Tiszt feladatkör,
- egyeztetések
feladatköre.
Az
Építésvezető
mint Szervezési Tiszt
Szervezni,
annyit tesz
ki, mint
termékek
előállításához
hozzárendelni tevékenységeket, ezekhez
pedig,
anyagokat, eszközöket és
létszámot. Mindezeket pedig el kell helyezni az
időfolyamba a pontos helyükre.
A szervezés
alapja a műszaki
ütemterv. A projektet szét kell szedni
munkafolyamatokra, ami egyébként
megtörtént a
költségvetés
elkészítése alkalmával. A
munkafolyamatokat el kell
helyezni egy időgrafikonon- ezt sávos ütemtervnek
hívjuk.
Jó tudni mi a
„kritikus út”- azon
munkafolyamatok egymás után-ja, melyek nem
tartalmaznak többlet időt. A
kritikus út az a legkisebb idő-intervallum, mely alatt
megvalósítható a
kivitelezés. Ha ezekben a munkafolyamatokban
csúszás következik be, akkor a
projekt nem készül el határidőre. A
kritikus utat a hálós ütemterv szerint
lehet kiszámolni, de tapasztalataim azt mutatták,
hogy egy „sima” sávos
ütemterv is bőségesen elegendő a munka
elvégzéséhez.
A sávos
ütemtervhez rendelni kell
egy anyag / eszköz ütemtervet- hetekre lebontva.
A következő egy
létszám ütemterv
hozzárendelése, heti bontásban.
A következő egy
pénzügyi
ütemterv, mely három adatot tartalmaz heti vagy
havi bontásban, és amely
megválaszolja a következőket pénzben
mérve:
- Mennyi
az adott időszak termelése Ft-ban mérve?
- Mennyi
az adott időszak költsége Ft-ban mérve?
- A
bevétel fedezi-e a kiadásokat és ha
nem,
honnan szerzünk fedezettet az adott időszakra?
A fentieket
úgy is hívhatnánk,
hogy időbeli és térbeli
organizáció. Az organizálás
azt jelenti magyarul, hogy
szervezés. Tehát, térben és
időben kell megszervezni a dolgokat. Ki kell gondolni
a dolgokat azáltal, hogy a fentieket elhelyezzük
időben. Ha ez megtörtént,
figyelmet kell fordítani arra, hogy a megálmodott
részecskék egy adott időben
elférnek-e egyáltalán abban a
térben, azon a területen, ami a
rendelkezésükre
fog állni abban az adott időben. Képzeld el, hogy
a kivitelezés helyszínére
szállítanak minden téglát,
ami kell az építkezéshez. Ha nincs
elég hely, akkor
előfordulhat, hogy a markoló nem fér
hozzá ahhoz a földterülethez,
ahová a
munkagödröt kellene ásnia. Mindennek
mindennel összhangban kell lennie. A
dolgokat optimálisan kell megszervezni. Az sem
jó, ha nem férnek el a
tégláktól, az sem jó, ha
nincs elég tégla a
munkavégzéshez. A tapasztalat azt
mutatja, hogy amit a munka kezdetekor megterveztek az már az
első hónapban sem igaz.
Ezért ezeket az ütemterveket folyamatosan a jelen
időben kell tartani,
időközönként (havonta)
frissíteni kell ezeket.
Időben le kell szerződni
az
alvállalkozókkal, és az
anyagszállítókkal.
Határozd el,
hogy mikor van a
heti zárás! Meg kell határozni egy
napot, egy órát és egy percet
– tehát egy
pontos időpontot, amikor vége van az előző hétnek
és mikor kezdődik a következő
hét. (pl. vasárnap 24.00 óra)
Az
aktualizált ütemtervekből
készíts heti csataterveket – ezek
akciók, melyeket azon a héten végre
kell
hajtani. Minden egyes tételhez rendelj egy
elkészítési határidőt,
és hogy kinek
a feladata. Gyűjtsd össze az alattvalóidat,
és oszd ki mindenkinek a heti
feladataikat, mellette az elkészítési
határidővel. Ezek a célkitűzések
legyenek
reálisak, vagy tedd ezeket reálissá
azáltal, hogy hozzárendelsz anyagokat,
embereket, energiát, teret vagy akár csak időt is.
Van egy menedzsmenti
alapelv,
hogy nem egyénekben kell gondolkodni, hanem csoportokban.
Egy brigád,
az egy csoport, a
szellemi vezetők az is egy csoport. Az ideális csoport a
vezető nézőpontjából 5
fő + 1 főnök. Fordítva: 1 vezető 5 másik
emberrel áll kapcsolatban. Egy
brigádvezetőnek van öt dolgozója. 1
művezetőnek van 5 brigádvezetője. 1
építésvezetőnek van 5 művezetője. Az
1:5 arányt lehet növelni vagy csökkenteni,
de az egyik esetben túlterheljük a vezetőt, kisebb
arány esetén „unatkozni” fog
a vezető.
Az ideális
1:5 az Építésvezető
esetén: 1
építésvezetőhöz csatlakozik
egy művezető (aki termel), egy
anyagbeszerző (aki az anyagokért felel +
raktárkezelés + műszaki ellenőrrel
való kapcsolattartás, a tervezői
egyeztetések koordinálása, az
adminisztratív
munkatársa, illetve felfelé a főnöke.)
Ha a
kivitelezési projekt nagyon
nagy, be kell iktatni további terminálokat,
további építésvezetőket,
akiknek át
kell adni konkrét részfeladatokat
projektrészeket, mi pedig átmegyünk
Főépítésvezetőbe. Ez
szervezés kérdése.
Minőség
Mi a
minőség? Hát az elvégzett
felmérésekből, az derül ki, hogy a
minőség az a
dolog, amit a legtöbben kívánnak. A
megkérdezettek több mint a fele elsősorban
a minőséget várják el egy
kivitelezőtől. A második és a harmadik
helyezést a
megbízhatóság és a
pontosság foglalta el. Az hogy egy
építkezés olcsó legyen,
száz emberből tíz sem említette, mint
a legfontosabb tényezőt. Szinte mindenki
minőséget akart. Tehát folytattuk a
felmérést és
megkérdeztük az építtetőket,
hogy mi jelképezi számukra a
minőséget, és nagyon érdekes
eredményt kaptunk:
szinte senkinek sem volt válasza erre a
kérdésre. Valahogy mindannyian
érezzük,
hogy mi a minőség, vannak erről a fogalomról
gondolataink, de ha egy kicsit
körülnézünk, nem
igazán találunk rá
példát a mai világban.
Bemegyünk egy
boltba, és azt lehet észrevenni, hogy rengeteg
dolog található, de a
kereskedelemnek nem áll az érdekében,
hogy valami tartósat adjon el, hanem
jöjjünk holnap is vásárolni.
Van egy emberi belső késztetés, hogy valami
minőségit vásároljon a nehezen
keresett pénzéért, de valahogy
éppen az
ellenkezőjét kapja nap mint nap. Egy mennyiségi
világot élünk, melyben a
silány
áruk tömkelege eltompítja a
minőség iránti
érzékünket.
Ha a
gyereknek kell venni egy 500 forintos műanyag
kütyü-mütyűt azért, hogy befogja
a száját, nem nézzük meg,
hogy valójában mit is veszünk-, hiszen
hiába dobáljuk
ki zsákszámra az egy-két nap
után tönkrement vagy
használhatatlanná vált
játékszereket, mert ilyen
nagyságrendnél nem számottevő az
egy-egységre jutó
befektetés. De, ha egy házat
építtetünk több
tízmillió forintért, akkor
már
igencsak megnézzük, mire adjuk ki a
pénzünket vagy a banktól kapott
pénzt,
melyjel szinte az életünk
végéig adós sorra
kerülünk. És ha ezt az ember
bevállalja, akkor legalább kapja meg azt, amit
szeretne, és ez legyen egy
minőségi dolog. Na ebben az esetben már illik
tudni, mi az, amit minőségnek
becézünk. A legegyszerűbb, ha
megnézzük a Magyar Értelmező
Kéziszótárt: minőség
= valaminek értékelést is
magában foglaló jellege. Lehet, hogy ez valakinek
értelmes, de én ettől még nem lettem
okosabb. Nézzünk meg egy másik
szótárt:
minőség = a tulajdonságok
összessége illetve a lényeges
tulajdonságok, melyek
tükrében egy dolog az ami és
megkülönböztethető a többi
dologtól. Egy másik
meghatározás: minőség =
tulajdonság (jó vagy rossz),
létezési forma. Ha
kettébontjuk a minőség szót az
alkotó elemeire minő + ség és
megvizsgáljuk
ezeknek értelmét, kaphatunk egy másik
nézőpontot: minő = milyen, ség = főnév
képző. Tehát más szavakkal
milyenség. Megnézve a szó
eredetét, megkapjuk a mi
alapszavunkat, ez az ősi finnugor
örökségünk az uráli
kórból, jelentése:
rákérdez valamire. Ha az angol (quality), a
francia (qualité) vagy akárcsak a
román (calitate) minőség szót
megtekintjük- ezek a szavak a latin qualitas az
eredete, melynek a következő a
meghatározása: qualitas = milyen?
Tehát
valószínű a minőség szavunk a latin
mintájára lett kiépítve.
Amikor
egy dolognak a minőségéről
beszélünk, akkor tulajdonképpen annak a
dolognak az
egyik vagy több
tulajdonságáról
beszélünk. Egy jól működő
Trabantról
mondhatnánk, hogy egy jó minőségű
Trabant. Egy folyamatosan meghibásodó
Mercédeszről azt mondhatnánk, hogy egy rossz
minőségű Mercédesz. A minőség
relatív, viszonylagos, egy adott dologra jellemző
és emberi nézőpontfüggő.
Ízlések és pofonok. Lehet
jó minőségű valakinek és teljesen
pocsék
másvalakinek.
Mikor
mondjuk, hogy ez egy jó minőségű ház?
Hát először is meg kellene határozni,
hogy egy háznak milyen jó
tulajdonságokkal kellene rendelkeznie-, és
ezekhez
viszonyítva meg tudnánk
állapítani egyenként, hogyan is felel
meg a mi házunk
ezekhez, és utána összegezve az
eredményeket osztályozhatnánk a mű
minőségét.
Hogy
valaminek hogyan is kellene kinéznie, és mi a
jó és kívánatos,
hát ezt az ember
válogatja. Ami nekem jó
egyáltalán nem biztos, hogy másnak is
jó. Ami nekem
szép, nem biztos, hogy másnak is az. Az
építőipari szakma az átkosban
megpróbált lefektetni egy közös
nevezőt a végtelen vélemények
dzsungelében, és
így megszülettek a szabványok. Mondanom
sem kell, hogy azon túl, hogy a
szabványokat hatályon kívül
helyezték a rendszerváltás
után ezzel generálva egy
újabb zűrzavart, a szabványok nem
nyújtottak megoldást az emberi
ízléstényezőre. Hiába
felelt meg egy épület a szabványoknak,
attól még lehetett
ronda valaki számára és ezzel egy
komoly pénzügyi vita tárgya, ugyanis
beleütközünk az
esztétikába, az emberi érzelmi
és tudatossági skáláiba.
Ezekre
érdemes szánni még egy
misét, mert a minőséghez tartoznak és
az egyetemi
tankönyvek, nemigen beszélnek róluk.
Minőség
Ellenőrzés és Kontroll
Az
ISO rendszer(ek) tesz
egy
kísérletet, hogy bevezesse a minőséget
az építőiparban, de a tapasztalatok azt
mutatják, hogy egy olyan kivitelező
cégnél, ahol bevezették az ISO-t, van
egy
elméleti elem, ami papírok
formájában nyilvánul meg
auditálások
kielégítése
végett, és van egy gyakorlati
alkalmazás, aminek szinte semmi köze az előbb
említett papírokhoz.
Egy
építmény minőség
megvalósításához a legjobb
megközelítési mód a kontroll
összetevőinek
megvizsgálása után meghozott
akciótervek megvalósítása.
A kontroll
három összetevője,
ahogyan azt már a fentiekben ecseteltem:
elindítás, megváltoztatás,
megállítás.
Építőipari
munkafolyamat:
tevékenységek összessége,
melyek eredményeznek egy építőipari
terméket.
Ha a fenti
két bekezdést
összefésüljük, akkor azt
mondhatnám, hogy szét kell szedni egy
munkafolyamatot
elvégzendő tevékenységeire, minden
egyes tevékenységnek van
elindítása,
megváltoztatása és
megállítása. Ezeket írjuk
össze (mivel a tevékenységek
listája szétszedhető a
végtelenségig szinte, csakis az
általunk vélt ésszerű
cselekvéseket írjuk össze),
hozzájuk rendeljük az ideális
helyzeteket és máris
eldönthetjük, hogy mit kell ellenőrizni, mikor,
hogyan, ki, hányszor, stb. És
így kell kialakítani az ellenőrzési
pontokat, így születik meg az
ellenőrzési
terv. Ha van ilyen, akkor az
Építésvezető tudja, hogy mikor, mit,
hogyan, ki
kell ellenőriznie. Ha nincs ilyen, akkor az ellenőrzések
véletlenszerűek.
Dolgozd ki a
saját
minőségbiztosítási ellenőrző
rendszeredet. Ha elakadsz legyen segítségedre a
„Példa ellenőrzésre”
írásom, amit úgyszintén
letölthetsz a weboldalamon.
Minőség
az
építőiparban: a játszma
résztvevői
A játszmáknak az
anatómiája a következő:
szabadságok + korlátok + célok.
Ha ezt egy csatárra figyeljük meg egy focimeccsen,
akkor a szabadságok azok
lennének, hogy futhat vagy állhat a
pályán, segítséget
kérhet vagy adhat a
többi csapattagjának, stb. Az akadályok
a foci szabályzata, és az ellenfelek, a
cél pedig gólt rúgni az
ellenfél kapujába. Ez lenne egy tiszta
játszma. De hogy
nézne ki egy aberrált játszma.
Hát mondjuk a bíró és
még két csapattag az
ellenfélnek dolgoznak, és mondjuk még
öt csapattagnak bekötnék a
szemüket.
Tehát árulók (a lefizetett
csapattagok) zsarnokok (igazságtalan vagy elfogult
bíró) és fogyatékosok
(bekötött szeműek) csapatában elkezdeni a
játszmát eléggé
őrült egy dolog, de egy kemény
csávónak mindig van
bátorsága és reménye, hogy
elérje a céljait.
Egy
családi ház
építésénél ugyan
így fel lehetne vázolni a normális
játszma
állapotot. A cél a
megvalósítandó
épület. A szabadságok a
rendelkezésre álló
anyagi lehetőségek, a csapattagok: tervező, műszaki ellenőr,
kivitelezők,
építési osztály,
másodfokú
építési
hatóságok, munkavédelmi
felügyelet,
munkaügyi felügyelet, közlekedési
felügyelet, KHT, ÁNTSZ,
kéményseprő vállalat,
tűzoltóság, vízmű, gáz-
és áramszolgáltató
vállalat, stb. Korlátok: a fizikai
univerzum, az ország törvényei stb. Ez
lenne az építkezés ideális
felállása. De
az a vicc, hogy manapság ez nem így van, mert van
egy pár csapattag, aki
keményen átállt az ellenfél
oldalára, vagy képtelen
érzékelni a játszma
célját
és csakis saját magával
törődik.
A
megrendelőnek pontosan tudnia kellene, hogy mit akar, és
rendelkeznie kellene
azzal a pénzzel, mely szükséges a dolog
megvalósításához. A
gyakorlat pedig az,
hogy jobb esetben csak egy elképzelése van, a
pénz pedig a bank-é.
A tervező
olyan házat kellene tervezzen, mely pontosan megfelel a
megrendelő igényeinek
az utolsó részletig, még a
költségeket is illetőleg.
Általában a tervező
gondolata nem találkozik a megrendelőével,
és a vége a kompromisszum. Hát ez
így nem igazán van rendjén,- egy
családban az lenne a kompromisszum, hogy a férj
elnézi a feleségének, hogy nem tud
főzni, a feleség pedig elnézi a
férjnek,
hogy büdös a lába. Az
együttműködés, a
segítség és a
megértés lenne a helyes
út.
A
kivitelezőnek elő kellene állítania a fizikai
valóságban azt, ami a tervekben
szerepel. Hát erről rengeteget tudnék
mesélni….
A
hatóságoknak törniük kellene
magukat, hogy elősegítsék az
építkezést, hogy
minél hamarabb megvalósuljon. Új
érték
előállítása növeli az
ország GDP-jét,
pénzügyi stabilitást és
jólétet eredményezne,
kulturált és esztétikus
környezetet,
boldog embereket. Ha valamelyik olvasó azt hiszi, hogy a
hivatalnokok ezt
csinálják, hogy a közt
szolgálják,- tiszteletem a
kivételnek-, akkor ki kell
ábrándítanom. A hivatalnoknak
iszonyatosan nehéz élete van, egy
személytelen
sokszor embertelen vagy igazságtalan
törvényt kell szolgálnia. Nem
igazán van
döntési szabadsága, nem
használhatja az
ítélőképességét
a helyzetek
megoldásához, mert a törvény
az törvény és nem csak a
szemét köti meg, hanem
kezét-lábát is. Most a
tisztességes hivatalnokról beszélek
nem pedig arról a
kevésről akik eladták lelküket az
emberiség elnyomásának.
Nos,
ebben a dzsungelben nagyon sok mindent tudni kell, mint az
építőipari
szakmáról, mint az emberek
kezeléséről, és így
eljutottunk a játszma két
éllovasához, akiken áll vagy bukik a
közös cél. Ők ketten kell, hogy
ismerjék
az építőiparnak nevezett
játszmának minden
csínját-bínját, ők azok,
akik
ösvényt vágnak a dzsumbujban, nekik kell
legyen erejük és bátorságuk a
dolgokat
véghez vinni és a szekeret a helyes
kerékvágásban tartani. Éles
kardjuk az
elméjük és a hatalmas
tudásuk, káoszban a rend,
sötétségben a
reménysugár. Ne
csak papírjuk legyen róla, hanem profik kell
legyenek az építőiparban. Ők a
Felelős Műszaki Vezető és a Műszaki Ellenőr. E
két ember kompetenciáján
múlik
egy építmény minősége.
Építésvezető,
mint Termék Tiszt
Van egy
alaptörvény mely szerint,
egy termék csakis akkor valósul meg, ha azt
megnevezed és követeled azt,
követeled a
megvalósítását,
követeled az idejét.
Ha már
kiosztottad a feladatokat, és
megnevezted, hogy mi az amit elvársz,
kísérd figyelemmel ezeknek a
megvalósítását.
Ahhoz, hogy valami
megvalósuljon,
van egy megvalósulási folyamata. A folyamat
megfigyelésésvel meg lehet jósolni
a végkimenetelét. Látni lehet, hogy a
dolgok jól haladnak vagy sem. Látni
lehet, hogy meg vannak-e a szükséges
összetevők vagy sem, látni lehet, hogy
van-e bármilyen akadály, amit kezelni kell vagy
sem. Ha 1000 m2 burkolat a
feladat, nem a végén kell
rádöbbenni, hogy rossz minőségben
készül, hogy a
burkoló tehetetlen, hogy nem megfelelő minőségű a
lap, hogy nincs elég
ragasztó, stb. Az első 5 m2-t kell megvizsgálni,
ha megfelelő az első 5 m2,
akkor folyamatában is kísérni kell a
dolgok folytatását.
Amit magára
hagyunk, az magára
van hagyva, azaz nem kontrolláljuk.
Ez nem azt jelenti, hogy
Kapo-t
kell játszani. (Kápó – a
náci koncentrációs
táborokban a barakkvezetők voltak,
kinevezett rabok, akik kegyetlenebbek voltak, mint maguk a
nácik.) Van a
kontrollnak egy módja, de előtte beszélek egy
kicsit a vészhelyzet fogalmáról.
Ha valami rohamosan
romlik, vagy
leesik (pl. termelési statisztika), vagy
látszólag valami meghiúsulhat, de
fontos lenne az ellenkezője, akkor vészhelyzetről
beszélünk.
Általában
vészhelyzetekben
azonnal korrigálni kell valamit. Ha a sofőr elalszik,
azonnal fel kell
ébreszteni. Ha valaki fel akarja gyújtani a
házat, meg kell akadályozni. Ha
nincs ott az anyag, azonnal kell intézkedni. A
vészhelyzetek többnyire
valakinek a súlyos
mulasztásából erednek. A
vészhelyzetek kezelése során az az
első
lépés, hogy át kell lépni a
közvetlen felesőst, aki szokásosan
intézi a dolgot,
és el kell intézni helyette és azonnal
kezelni kell a helyzetet. Ha ez
megtörtént van további 7
lépés, de a lényeg a felelős
átlépése és a
veszély
azonnali kezelése. Ez fordítva is
működik, ha valakit átlépünk,
azt veszélybe
sodorjuk. Ha a művezető koordinálja a
brigádvezetőket, és a művezető pedig
alánk tartozik, és az
építésvezető kiad egy
közvetlen utasítást egy
brigádvezetőnek, úgy hogy
átlépi (figyelmen kívül
hagyja) a művezetőt, akkor
vészhelyzetbe sodorja a művezetőt. Ha az
Építésvezető sok ilyet
csinál, pedig
nincs különösebb ok rá, akkor
összeomlasztja azt az adott területet. Ha van egy
parancsvonal Építésvezető →
Művezető → Brigádvezető /pallér
→ Szakmunkás →
Segédmunkás,
ami mondjuk így néz ki, akkor az
utasításokat ezen a parancscsatornán
kell
áramoltatni. Azt a terminált, amelyet kihagynak
azt vészhelyzetbe sodornak. Ez
az Építésvezetőre is igaz. Ha a
főnöke a művezetőnek ad ki utasítást,
veszélybe
sodorja az Építésvezetőt, nem tud majd
róla, csökkenti a kontroll
területét,
komolytalanná válik, elveszíti a
hitelét, ez emberei bizalmát és
tiszteletét,
stb.
Hogyan folytat le egy
Építésvezető egy munkahelyi
ellenőrzést? Két módja van, vagy
egyedül megy végig
a munkaterületen egy csíptetőtábla
kíséretében sok-sok
papírral, és feljegyez
minden rendellenességet, illetve minden olyan dolgot, amit
jónak talál, azt
kell feljegyezni ami ott van, amit tapasztal. Majd bemegy az
irodába és az
illetékes felelős alattvalóknak leírja
a tapasztalt dolgokat vagy dicséreteket,
vagy a hiányosságok
korrigálására
utasítást. De semmiképpen sem adjon a
helyszínen utasításokat a
munkásoknak, mert veszélybe sodor minden
köztes
vezető terminált, aki éppen ott felelős lenne. Ha
látsz egy
„lustálkodó”
kőművest, és a kőművesnek van egy brigádvezetője,
meg felette egy művezető,
akkor nem leszidni kell a kőművest, hanem fel kell jegyezni a
dátumot, az időt,
a helyet, a kőműves nevét, a valós megtapasztalt
helyzetet. Az irodában ki kell
egészíteni a papírt azzal, hogy mi a
nem megfelelő dolog, és vagy
kivizsgálást,
vagy konkrét intézkedési
utasítást kell megfogalmazni. Ezt pedig oda kell
adni
a művezetőnek, akinek intézkednie kell. E papír
egy másolatát meg kell őrizni,
amíg az intézkedés véget
nem ér.
A másik
módja a dolgok
rendezésének az, hogy az inspekciót az
adott terület vezetőivel együtt kell
megtenni, de ekkor is a parancsvonalat használni kell, a
brigádvezetőnek kell
elmarasztalnia a saját kőművesét.
Ez alól
csakis a valós
vészhelyzetek kezelése a kivétel,
amikor nem számít, hogy hány felelős
vezetőt
lépünk át.
Rá kell
szoktatni az egész
szervezetet, hogy mi a parancsvonal, és mi a
kommunikációs vonal. A
parancsvonalon utasítások haladnak. Ha
kötetlen beszélgetést akarunk folytatni,
azt a közvetlen kommunikációs vonalat
használjuk. A jó
Építésvezető minden
egyes emberével jó
kommunikációs vonalat tart fenn. Ők a
legénység, akiken
múlik a hajó
túlélése bármely
kemény viharban. Ők az
Építésvezető
„gyermekei”,
akiket meg kell dicsérni ha jót alkottak,
és helyre kell rakni, ha
rakoncátlankodnak. Szeretned és
védened kell őket, védened és
korrigálnod kell őket. Amit kibocsátasz azt kapod
vissza. Ha egy undok dög vagy, aki kiszipolyozza a
dolgozó népet, akkor neked
előbb-utóbb annyi. Túlzásba sem szabad
esni. Kemény fegyelmet kell fenntartani.
Fegyelem =
szabályok ismerete,
ezeknek betartására folytatott
tevékenység. Rosszabb esetben a
szabályok
megsértéséért a
büntetés ismertetése, illetve
kiszabása.
Az emberek a
mindennapjaikban az
élet nehézségeitől, illetve
egyéb itt fel nem sorolt tényezők
hatására,
hajlamosak az irracionális (ésszerűtlen)
viselkedésre. A munkahelyen az emberek
józan eszét úgy lehet fenntartani,
hogy fegyelmet alkalmazunk. A
definiálásból
is kiderül, hogy a fegyelemnek sok fokozata van, a nagyon
enyhétől a kemény
büntetésig, és éppen azt kell
alkalmazni amelyik szükséges. A fegyelem nem arra
való, hogy féljenek tőlünk, nem az
elnyomás eszköze. A fegyelem a józan
ész és
józan viselkedés
benntartásának eszköze.
A túlzott
fegyelem szorongásokat
válthat ki, bekövetkezhet az elnyomás,
aminek csupa gondok, hibák, balesetek,
elrontott termékek, és egyéb bajok
lesznek a következményei. Mások
elnyomása és
leértékelése nem más, mint
leplezett félelem az emberektől- ilyen ne legyen
Építésvezető.
Az
Építésvezetőnek ki kell
vívnia
a Tiszteletet. A tisztelet nem a félelem
megnyílvánulása. A tisztelet akkor
jön
létre, ha a 3 összetevője jelen van: kompetencia, a
megértés képessége, a
kommunikáció képessége. Ha
a 3 közül legalább az egyik
hiányzik nincs
tisztelet.
Kompetencia
A kompetencia
elméleti tudást és
gyakorlati jártasságot jelent egy adott
témában.
Az
Építésvezetőnek a következő
területeken kell kompetensnek lennie: az
építőipar szakmájában, az
emberek
kezelésében, a szervezésben, a
rá vonatkozó jogszabályokban
(építési,
munkavédelmi, tűzvédelmi,
környezetvédelmi, hatosági
eljárások, stb.), a
költségvetés
készítés alapjaiban, alapvető
pénzügyi / számviteli
témakörben.
Aki hajlandó
megtudni valamit, az
tudni is fog. Aki azt gondolja, hogy már mindent tud, az nem
képes semmit sem
megtanulni.
Akkor mondjuk valakiről,
hogy
tud, amikor rendelkezik a szükséges adatokkal, a
szükséges elmélettel, a
szükséges megértéssel,
és képes azt alkalmazni a
valósában. Egy egyetemi
professzor, aki elméletben tud mindent a
falakról, de sosem rakott 2 téglát
egymásra, azt bátran kijelenthetem, hogy nem tud
falat építeni. És fordítva
is
igaz, az a kőműves, aki egymásra pakolni szokót
téglákat, de nem ismeri a
falazás elméleteit céljait, az
egyszerűen nem tud falazni.
A mai korban
elég egy internet
kapcsolat és egy okos-telefon vagy egy lap-top,
és annyi információt / adatot
szerezhetünk, amennyit csak akarunk.
Én sosem
titkoltam el, hogy
valamit nem tudok, de nem is kérkedtem
nem-tudásommal. Ha megkérdezték
elmondtam, ha nem kérdezték, csendben maradtam.
Ha valaki azt gondolta rólam,
hogy nekem tudnom kell valamit, és az a valami
lényegtelen volt, akkor hagytam
őt abban a hitében, hogy én tudom azt a dolgot.
Ha viszont feltételezésének
következménye származhatott vagy
valaminek a megvalósítása
függött ettől a
tudástól, akkor becsületesen
bevallottam, hogy nem rendelkezem az adott
tudással. De én hajlandó voltam,
illetve hajlandó vagyok a mai napig is, bármit
megtanulni, ami rám tartózik és kell a
munkámhoz.
A
kompetenciához hozzátartozik a
nem-tudás is. Inkább nem tudok valamit, mintsem
dilettáns módon (ami a profi
ellentéte, a kontár)
összefuserálok valamit, ami nem az én
asztalom.
Azt mondja a nagy
könyv, hogy
légy profi abban, amit csinálsz, ha nem vagy
profi, akkor legalább viselkedj
mint egy profi, pótold hiányosságaidat
és légyi profi.
A
Megértés
Képessége
Képesség
megérteni helyzeteket,
embereket, tereket, állapotokat,
szituációkat, gondolatokat, beszédet,
gépeket,
bármit, stb.....
A
megértésnek 3 összetevője van:
affinitás, realitás,
kommunikáció.
Affinitás:
A
vonzódás fóka.
Képesség
valaminek a közelében lenni. Eltűröm
Pista'bát a közelemben, tudok beszélni a
műszaki ellenőrrel, a kezembe tudom venni a terveket- ez
affinitás az adott
dolog vagy személy iránt. Ennek fokai vannak,
egészen a negatív affinitásig:
gyűlölöm a Pista'bát, ha látom
a műszaki ellenőrt megfojtom, ezeket az okádék
terveket vidd a közelemből, mert felgyújtom őket,
stb.
Realitás:
Az, amiben
egyetértünk, azon
dolgok összessége, melyekben egyszer
megegyeztünk, maga a fizikai univerzum.
Ebben is fokozatok vannak. Pista'bá derék
embernek ismerem, azt gondolom, hogy
ez a műszaki ellenőr tisztességes szakember, jók
a tervek, stb. Ennek egy
kedvezőtlenebb változata: Pista'bá mindig
ellentmond nekem és nem jó fej, a
műszaki ellenőr ki akar csinálni, a jelenlegi tervek
kivitelezhetetlenek, stb.
Kommunikáció:
Részecske
áramlás két terminál
között. Terminál = valami, vagy valaki,
aki képes kibocsátani, fogadni, vagy
továbbitani kommunikációt. Ebben is
fokozatok vannak: beszéltem Pista'bá-val,
tárgyaltam a műszaki ellenőrrel, a tervek jól
láthatóak.
Az Affinitás
+ Realitás +
Kommunikáció = Megértés.
Ha valamelyik a 3
tényező közül
kicsi, a másik kettő sem túl nagy, és
a megértés is csekély.
Utálom Pista'bát,
hülyeségeket beszél, nem
igazán akarok vele beszélgetni, nem
igazán értem az
öreget.
Ha
valamelyik
tényező nagy, a
másik kettő is nagy: a műszaki ellenőr szimpatikus ember,
jó szakembernek
tartom, jó vele beszélni, értem amit
akar.
Lehet
csökkenteni vagy növelni
valamely tényezőt, és az összes
többi követni fogja, beleértve a
megértést is.
Általában a kommunikációval
lehet legkönnyebben emelni a megértésen.
Ha nem
értünk valamit kommunikáljunk vele,
emelkedni fog a realitása, az affinitása is
és végül a
megértése is.
Az
Építésvezetőnek mindent meg
kell értenie, ami a területén zajlik,
és a nem optimális dolgokat kezelnie
kell. Amit nem ért meg, az hatással lesz
rá. Jobb ha megérti a dolgokat.
Az
Építésvezető nem
véleményekre
alapoz, megnézi a dolgokat saját maga
számára (ami affinitást azaz egy
bizonyos
közelséget jelent, továbbá
kommunikációt is jelent, hiszen, ha
ránézel valamire
az látványával kommunikál
feléd) ezáltal saját
realitása lesz a dologgal
kapcsolatban. Ez egy bizonyos fokú
megértést eredményez, majd addig
vizsgálódik, amíg meg nem
érti a konkrét szituációt.
Minden
szituációnak megvan a
saját miértje, ami okozza a dolgot. Ha a
miértet megtaláltuk, azaz
megértettük,
akkor azonnal megvan a megoldás is.
A
Kommunikáció
Képessége
Erre
van egy tanfolyam:
„Terápiás
TR-ek” a neve.
A TR (Training Routing)
egy angol
rövidítés, ami annyit tesz, mint
gyakorlati lépések sorozata, TR0-tól
TR9-ig.
Ez több gyakorlat, melyek
segítségével egy adott
képességet lehet
elsajátítani.
TR0- megtanít
arra, hogy múltbeli
kellemetlen tapasztalataid, rögeszméid, illetve
elméd egyéb kellemetlen
tényezői ne befolyásoljanak, tisztán
lássál, tisztán
gondolkodjál. Továbbá
megtanít arra, hogy a tárgyaló
partnered ne tudjon befolyásolni akaratod
ellenére, kizökkentsen, felidegesítsen
vagy bármilyen hatással legyen reád.
Képes leszel tárgyilagos és nyugodt
maradni bármilyen szituációban.
TR1- megtanít
arra, hogy képes
legyél átadni egy
kommunikációt valakinek. Hányszor
fordult már elő, hogy kiadtál
egy utasítást és
félreértették? Mennyi gondot okozott
már az, hogy azért nem
tettek meg dolgokat, mert másra gondoltak, mint te?
TR2-
Megtanítanak arra, hogy
kontrollálj illetve lezárj egy
kommunikációt anélkül, hogy
bárminemű
kellemetlenséget okoznál a másik
beszélő partnerben.
TR3-
Megtanítanak arra, hogy
elérd, hogy mindig megkapd a választ arra, amit
kérdeztél.
TR4- Megtanít
arra, hogy te
kezeld és kontrolláld a
kommunikációt.
TR6- Megtanít
más testek
kontrollálására puszta
kommunikáció alkalmazásával.
TR7- Megtanít
más testek
kontrollálására fizikai erő
használatával.
TR8- Kifejleszti benned
a
szándékot és annak
gyakorlását. A szándék az a
te gondolatod, amit te
szeretnél, hogy legyen.
TR9- Megtanít
arra, hogy hogyan
kontrollálj embereket puszta
szándékkal.
Akinek „bent
vannak” a TR-jei, az
szinte bármire képes. Képes
kommunikálni, képes dolgogkat
megérteni, képes
dolgokat megcsinálni, képes dolgokat
mecsináltatni, tisztelet fogja övezni.
Szakmai
Ismeretek
Ezen
ismereteket el
lehet
sajátítani az ez irányú
iskolákban, közép vagy
felsőfokú intézményekben. A
jelenlegi közoktatás hangsúlyt fektet az
adatok bemagolására és ezek
parancsszóra való
visszaböfögésére, amit egy
büntetőrendszerrel
rendszabályoznak- ezt vizsgáknak
hívják. Ennek a képzésnek
nem célja az adatok
megértése, az adatokkal való
operálás, az adatok
kombinálása, az adatokkal való
gondolkodás, az adatok alkalmazása a
munkánk során- tisztelet azoknak a
nagyon-nagyon ritka kivételeknek, ahól valamilyen
véletlen folytán összehozták
az
elméleti ismereteket a gyakorlatokkal.
Sajnos a
képzésnek a része az is,
hogy mível dolgozni nem képes, lebutitott
egyedeket hoznak létre, belenevelik
az emberekbe a státusz-quot is. Azaz én XY
Magnifikus Fő-Fő Intézmény Végzettje
vagyok, aki túlélt és
kibírt megannyi
megpróbáltatást és
leértékelést, és
tudásom illetve
dolgozni-képességem-hiányát
azzal pótlom, hogy Én Vagyok a
Valaki.
Minél
intelligensebb valaki,
annál több adattal lepik el, addig a pontig, hogy
kb. a 4-5-ik egyetemi évében
eléri az „érdemtelen”
tónusszintet. Ebben az állapotban a
tanítvány egyszerűen
eljut óda, hogy elpocsékolt
17 évet az
életéből úgy, hogy semmi
értékeset nem hozott még
létre, és az a vicc, hogy nem
is képes rá.
Van egy közhely
mely szerint ha
valaki ért valamihez, akkor csinálja azt, ha csak
konyít hozzá, akkor kritikus
lesz, ha pedig egyáltalán nem ért
hozzá, akkor tanítani fogja azt. Az első
csoportban fogjuk megtalálni a kivitelezőket, a
másodikban a műszaki
ellenőröket, a harmadikban pedig a
„kedvenc” tanáraidat.
Éppen
fordítva lenne a logikus
elrendeződés, azt hinnénk, hogy a professzorok
tudnak, a műszaki ellenőrök
tudnak, a kivitelezők pedig a sor végén
kullognak, de tedd fel magadnak azt a
kérdést, hogy a TE tanárod vagy az
általad ismert műszaki ellenőröd, végig
tud-e vezetni egy kivitelezést úgy, hogy
felelősséget vállaljon is érte? Vagy
előfordult-e valaha is az életükben, hogy
csináltak már ilyet? Mert ha ez már
megtörtént velük, azt tudatnák
veled is, hiszen a semmiből létrehozni egy
valami értékeset, az ellepi az ember
lelkét büszkeséggel, és
lépten-nyomon
eldicsekszik vele.
Most, hogy mindenkit
megsértettem, megkövetni szeretném azon
kollégákat, akiknél az
elméleti tudás
egyensúlyban van a gyakorlati tapasztalatokkal,
és hiányosságaikat nem
felesleges elméletekkel és plusz
diplomákkal pótolják.
Azon tanulok, akik
túlélték a
képzésüket és maradt
még egy szikrányi a fiatalságuk
intelligenciájából, amit
az iskoláztatás még nem irtott ki,
és képesek ránézni arra,
hogy van még egy
pár dolog, amit esetleg kellene még
elsajátítaniuk, levetkőzve a
beépített
mindenható gőgösséget, ami a
diplomájuk közvetlen
velejárója, kivetődbe a való
világba, képesek lesznek felvenni a harcot az
élettel, és teremteni valami
értékeset civilizációnk
oltárán.
Minden
félreértést
elsöpörve, a
fentiekben nem azt akartam mondani, hogy semmi sem jó
és senki nem ért
semmihez, csak azt akartam mondani, hogy a jelenlegi
oktatás, mint képzési
módszer nem hozza létre azon szakembereket, akik
diplomával a farzsebükben már
neki is állhatnak kivitelezni bármit is. A
képzés során elhangzott adatok
helyesek, de nem bírnak azonos
értékkel. Egy adat
értékét az adat
használhatósága határozza
meg. Vannak igazi gyöngyszemek, melyek
nélkülözhetetlenek a
kivitelezés színterén, de a
tapasztalatlan oktatók, azonos
hangsúlyt fektetnek a lényegtelen adatokra,
úgymint a kulcsadatokra.
Vannak kulcsadatok- ezek
azok az
információk és igaznak elfogadott
tények, melyek nagyságrendekkel kiemelkednek
az adatok tengeréből, annyira fontosabbak a
többieknél, hogy ha ezeknek nem
vagyunk a tudatában, akkor nem vagyunk képesek
boldogulni az életben.
Ismerned kell a
szakmád
kulcsadatait, ismerned kell a beosztásod kulcsadatait.
Lehet, hogy ismered
őket, de összemosódnak a többi
lényegtelen adatokkal, mert az iskolában minden
tanár a saját tantárgyát
tartotta a legfontosabbnak, és azon belül is
mindent
egyformán fontosnak tekintett. Tehát, van egy
hatalmas adat-halmazod, de
nincsenek kiemelve a fontos adatok. Mindenből azonos szigorral
vizsgáztattak,
megtudtad, hogy mikor született Mátyás
király, hogyan kell törteket összeadni,
mi a nitrogén vegyjele, hová tartozik az
evolúciós skálán az
emlősök rendje, mi
a súrlódási tényező, mi a
számvitelben az eszköz/forrás
egyenlőség, stb. Na, mi
az, amit a munkavégzésed során
használnod kell, mint
Építésvezető? Hát sajnos,
majd az élet fog megtanítani erre, mert a nemes
tanáraid elmulasztották ezt
megtenni.
De az élet
éléséhez, az, hogy mi
miért van, mi szabályozza az életet,
hogyan kell dolgokat elintézni, hogyan
kell az embereket kontrollálni, hogyan kell valakit
rávenni valamire, hogyan
kell alkudozni, hogyan kell kezelni az
emberi aberrációkat- még csak nem is
hallottak a tanáraid, nemhogy
megtanítottak volna rá.
Mint
Építésvezető van egy pár
dolog, amit tudnod kell a szakmáddal kapcsolatban.
A szakma megegyezett a
„munkafolyamat” fogalmában. Ha
definiálni kellene a munkafolyamatot, akkor azt
mondanám, hogy egy munkafolyamat azon
tevékenységek
összességének
végeredménye,
melyek egy konkrétan
elkülöníthető és
mérhető terméket hoznak létre, mely
értékes egy adott projekt
megvalósítása
számára. Pl.: „oldalfalvakolat
készítése” egy
családi ház
építése esetén.
A
normagyűjtemények tartalmazzák
a szakmánk közmegegyezéseit a
munkafolyamatokkal kapcsolatban. A
normagyüjteményekbenszerepel a munkafolyamat
megnevezése, sorszáma (a
hovatartozás végett),
elkészítési normaideje, milyen fizikai
erőforrásokra van
szükség a
megvalósításához, milyen
tevékenységeket kell elvégezni, hogy
az
megszülessen, milyen
mértékegységben
mérjük, hogyan mérjük, stb.
Véleményem
szerint az
Építésvezetőnek szánnia
kell időt, hogy átrágja magát egy
teljes
normagyűjteményen, de legalább azokon a
részeken, amikhez konyítani akar, pl.:
- építőmester
11-től – 48-ig,
- gépész
80-tól – 89-ig,
- villanyszerelő
70-től – 79-ig,
- útépítő
50-től – 69-ig,
- stb.
A fenti
számok a munkanemekre
vonatkoznak. A hasonló munkafolyamatok egy adott munkanemhez
tartoznak, pl.: az
„oldalfalvakolat” a 36-os munkanemhez tartozik,
melynek gyűjtőneve „Vakolás és
rabicolás”.
Ha már
egyszer átrágtad magad egy
normagyűjteményen, akkor könnyűszerrel meg tudsz
találni a jövőben egy
munkafolyamatot. A normagyűjteményben
tájékozódni tudsz a munkafolyamatokat
illetőleg. Ha tudod, hogy belső falakat kell jövő
héten vakolni, felütöd a
megfelelő tételt és elolvashatod a
leírását. Azonnal megtudhatod, hogy mi
kell
hozzá, anyag, ember, eszköz, idő, stb.
És meg tudod ezt szervezni.
Ha nem tudsz vakolni,
legalább
tudnod kell, hogyan néz ki egy jól
elkészített vakolat. Ha ezt sem tudod, akkor
nagyon gyorsan megtanulod hogyan néz ki egy megfelelő
vakolat, vagy keresel
valakit, aki tudja ezt és Te megbízol benne
és tudásában.
Most, hogy
már tudod hogyan néz
ki egy jó vakolat, keresel valakit, aki
állítja magáról, hogy Ő
képes ilyen
minőségben és mennyiségben ilyen
vakolatot előállítani. Ezt ne hidd el-
bizonyosodj meg róla. Ezt három
lépésben teszed meg:
1. Megkérdezed
tőle, hogy állítását mely
megelégedett megrendelője tudja igazolni.
2. Elkéred
a referenciát adó személy
elérhetőségeit, felveszed vele a kapcsolatot,
elbeszélgetsz
vele, megnézed a már
elkészített vakolatokat, és ha
megfelelőnek találod jöhet
a harmadik lépés.
3. Amikor
a megállapodás keretein belül
megbizonyosodsz, hogy nálad is produkálja a
megfelelő minőségű vakolatot, az általad
szükséges mennyiségben. És a
végeleges
teljesítésig folyamatosan figyelemmel
kíséred.
Így kell
kiválasztani egy emberi
tényezőt. Nem számít, hogy ki mit mond
saját magáról, helyette a
termékei
beszéljenek.
Az
Építésvezető elvégezteti a
munkát, nem kell feltétlenül tudnia
vakolni ahhoz, hogy jó vakolatok
szülessenek az építkezésein,
de azt igenis tudnia kell, hogy hogyan készül, mi
kell hozzá, ami elkészült az megfelelő-e
vagy sem, és a jelekből meg kell
tudnia jósolni, hogy a megszabott időn belül
meglesz-e a kívánt termék vagy
sem. Ehhez elég egy normagyűjtemény,
tanulási képesség,
kommunikációs képesség,
kontrollálási képesség,
felelősségvállalási
készség.
A tanulás
képességét el lehet
sajátítani több tanfolyamon is
„A Tanulás Alapvető
Kézikönyve”, „A
Tanulói
Kalap”. Ezek a tanfolyamok megadják azt a
képességet, hogy bármikor
bármit
képes legyél megtanulni.
A szakmánk
szétzilálásához az is
hozzátartozik, hogy a szocializmus bukása
után hatályon kívül
helyezték a
szabványok többségét. Az MSZ
(Magyar Szabványok) tartalmazta a munkafolyamatok
osztályba-sorolását.
Részletezték, hogy mit kell mérni,
hogyan kell mérni,
mikor kell mérni, osztályba-sorolás
feltételeit, stb.
A szabványok
figyelmen kívül
hagyása degradálta a kivitelezések
minőségét, a fizikai és szellemi
állomány
teremtő és ellenőrző
képességét, és
teletömte a bíróságokat
eldöntendő
perekkel, illetve táptalajt nyújt azon tetveknek,
akik a minőségi kifogások
mögé bujtatják nemfizetési
szándékaikat.
Tudvalevő, hogy
bírósági per
esetén előveszik a régi szabványokat,
és mondanom sem kell, hogy akkora
szigorral képesek lesújtani a kivitelezőre, hogy
kisebb túlzások nélkül is,
szinte minden munkát osztályon
kívülire lehet minősíteni.
Az
Építésvezetőnek jártasnak
kell
lennie a szabványok szabályaiban, mit, hogyan
és mivel mérünk, mik a tűrési
pontosságok, stb. Tudod-e például azt,
hogy ha egy adott termék 0,5%-az
osztályon kívüli minőségben
készült el, 2% III. osztályú,
az még mindig
összességében I.
osztályú terméknek minősül?
Meg kell nézni az
osztályba-sorolás szabályait,
és nem kell bedőlni mindenféle
rosszakaró elnyomó
dumájának. Láttam már
kísérleteket, hogy padlóburkolatot
vasgolyó gurításával
akartak leellenőrizni, vagy átszűrődik-e a fény a
vakolóléc alatt? Ha tudod a
tűrési pontosságokat és ismered a
mérési eszközöket, nyugodtan
megkérdezheted,
hogy játszani jött ki a műszaki ellenőr, mert te
tekézni most éppen nem érsz
rá. Ha komolyan akarja venni a
szakmáját, akkor hagyja abba a
hülyéskedést,
vegye elő a műszereit, határozza meg, hogy mely
szabvány szerint kívánja
ellenőrizni a munkát, stb. Itt említeni
szeretném, hogy a német szabványok
bizonyos tételei sokkal nagyobb tűrési
határértékeket engednek meg, mint a
régi
magyar szabványok.
Ember
Ismeretek
Ebben a
témakörben több-millió
szó és több százezer oldal
íródott. Ezekből egy
töredékét tanulmányoztam
csak,
és ezekből is csak egy
töredékét fogom megemlíteni-
és ezeket is csak
tőmondatokban. Ha a téma bővebben érdekel, akkor
meg tudom mutatni az irányt,
ahol képezni tudod magad eme témában.
Minden ember
legalább 3 részből
tevődik: test, elme, lélek.
A lélek az
maga a személy, a
szellemi lény, az aki képes gondolkodni, aki
képes kommunikálni, akinek vannak
elképzelései a dolgokkal kapcsolatban, aki
szeretettet és gyűlöletet képes
érezni vagy táplálni valaki illetve
valami iránt.
Az elme az nem az agy,
ugyanis az
elme nem a test része. Az elme az egy
képgyűjtemény. Ezek speciális
képek,
három dimenziós képek, melyek
tartalmaznak több mint 50 érzékletet.
Ezek a
képekkét -féle képpen
jönnek létre: az egyik, hogy
másodpercenként kb. 25
másolat készül a
körülöttünk lévő fizikai
uuniverzumról a környezetünkről, a
másik mód pedig az, hogy a szellemi
lény maga -azaz TE- alkot ilyen képeket.
A test az egy
sejthalmaz, egy
szén-oxigén hajtású
biokémiai gépezet.
Szellemi
lény
+ elme + test =
organizmus.
A szellemi
lény a főnök.
Az elme
segítségével gondolkozik
az organizmus. Régi képeket
megvizsgálva, képes új
döntéseket,
következtetéseket hozni egy múltbeli,
jelenbeli vagy jövőbeli szituációra.
Jelenleg a test
érzékszervein
keresztül érzéskel, illetve a testen
keresztül kommunikál más organizmusokkal.
A szellemi
lénynek végtelen
képességei vannak, de megvannak az okai, hogy
miért nem használja ezeket.
Az elme nemcsak az
éber
pillanatokban készít feljegyzéseket,
hanem az öntudatlan és fájdalmas
pillanatokban is, de ezek a felvételek nem
elérhetők a számára.
A régi
öntudatlanságot és
fájdalmat tartalmazó, képek
képesek a jelenbe jönni és
következésképpen
mindenféle aberrációkat
idéznek elő- irracionális
viselkedéseket, nemkívánatos
érzelmeket, ésszerűtlenségeket,
betegségeket, stb. minden olyasmit, ami nem
kívánatos és nem logikus.
A
fegyelem
fenntartásával
kordában lehet tartani az embereket, hogy ne viselkedjenek
irracionálisan. Ez e
mércéje az alkalmazandó fegyelem
nagyságának minden egyént illetőleg.
A túlzott
fegyelem átmehet
elnyomásba, ami tönkre teszi az adott
területet.
A test
állapota tükrözi az elme
illetve a szellem állapotát.
Van egy
„Érzelmi
Tónusskála”
-40-től +40-ig. Ezen a skálán minden egyes embert
meg lehet találni. Ha
beazonosítottuk az illető tónusát (azt
is mondhatnánk, hogy energia szintjét),
akkor több, mint 20 tulajdonságát előre
meg tudunk jósolni (pl.: felelősségi
szintjét, bátorsági
szintjét, az igazság
kezelésének a
képességét, a
kommunikációs szintjét, az
értékét a társadalom
számára, stb., stb., stb.). Ha
ismered ezt a skálát,
ránézel valakire és máris
tudod, hogy mit várhatsz el
tőle. Pl.: egy 2.0 alatti egyének a pusztulás
felé haladnak és minél
mélyebben
vannak, annál nagyobb kárt fognak okozni
törekvéseik során.
Van egy másik
skála is a
„Tudatossági Skála”- azaz ki
mit képes érzékelni a
környezetében. Ez a skála
-39-től + 21-ig terjed. Érdemes tudni, hogy mondjuk a
darukezelő hol
helyezkedik el ezen a skálán...
Van egy
motivációs skála, fentről
lefelé:
- magától
érthetődő,
- szakmai
elismerés,
- személyes
haszonszerzés,
- pénzmotiváció.
Az
utolsó
három szinten lévő
emberek csakis gondokat fognak okozni.
Az embereknek vannak
céljaik. Az
Építésvezetőnek össze kell
hangolnia ezeket a célokat a fő céllal.
Világos
beszéddel, világossá kell tennie
minden egyes ember számára, hogy azért
van
ott, hogy elérjék a közös
célt, ami nem más, mint: „XY projekt
létrehozása /
megépítése Z időpontig
osztályon felüli minőségben”.
Aki nem azonosul a
főcéllal, az vagy
más-szándékkal vagy
ellen-szándékkal bír. Ezeket azonnal
el
kell távolítani.
Légy
következetes, egy adott
vétségért, egy adott
büntetés jár, mindenkinek, illetve
jó cselekedetért
jutalom jár, mindenkinek.
A szellemi
lény szereti a rendet.
Aki rendetlen az annyira be van csavarodva (túl sok
öntudatlanság és fajdalom
halmozódott fel elméjében), hogy
termelni sem képes. Tarts rendet és fegyelmet.
Jutalmazd a
jó statisztikákat és
büntesd a rossz statisztikákat. Ha így
teszel egyre jobb statisztikákat fogsz
kapni. Tedd az ellenkezőjét, és minden
tönkremegy egyenként.
Tartsd nyitva az
emberekkel az
összes kommunikációs
csatornádat.
Vannak elmebetegek-
bűnöző
elmék-, akik az életüket a folyamatos
károkozásra és
pusztításra tett ék.
Ezeket be kell azonosítani és el kell
távolítani a környezetedből- ha
jót
akarsz magadnak.
Aki betegeskedik, vagy
folyton
elront dolgokat az egy elnyomó személy
hatása alatt áll. Ezt kezelned kell,
mert további bajokat fog okozni. El kell
sajátítanod az elnyomás
kezeléséről
szóló technológiát.
Aki kritizál
Téged, az egy vagy
több ártó tettet követett el
ellened. Ha nem deríted ki, hogy mit tett ellened,
akkor azon veszed észre magadat, hogy te is
bántani fogod őt, majd egyre
nagyobb ártó tetteket fog elkövetni
ellened.
Aki távozni
akar, az elkövetett
egy ártó tettet. Jó ha ezt
kivizsgálod.
Aki nem ért
meg valamit és a meg
nem értésén keresztül
cselekszik, az el fog követni egy ártó
tettet. Győződj
meg mindig róla, hogy az alattvalóid
megértették, amit akarsz tőlük.
Ha
érzékelsz egy kis
problémát,
kezeld azt azon nyomban. A nem kezelt problémák
idővel csak nagyobbak lesznek,
és egyszer csak eléri a kezelhetetlen
nagyságrendet.
Le kell zárni
a ciklusokat. Le
kell záratnod másokkal a saját
ciklusaikat. A nyitott ciklusok felemésztik az
időt. Ami nincs befejezve, az figyelmi egységeket von el. Ha
sok ilyen van az
embernek, előbb- utóbb elfogynak a figyelmi
egységei, és az ember becsavarodik.
Ezért a ciklusokat le kell zárni. Ha
másképp nem megy
kényszerítsd az
embereket, hogy zárják le a nyitott ciklusaikat.
Ha valaki holnapra hagy
valamit, mert holnap is van egy nap, harapd le a fejét.
Ne félj
megbántani valakit, ha
igaz ügyről van szó.
Nagyon
furcsa megfigyelni a mai
építőipart a minőség
előállításának
szempontjából. A szakma hatalmas
hangsúlyt fektet a beépített anyagok
minőségére, technológiai
utasításokra,
szállítói megfelelőségi
nyilatkozatokra,
ISO és egyéb ilyen
követelményekre, melyek mind az
építőanyagok
kivesézésére
szolgálnak, de senki nem veszi a
fáradságát- esetleg egy
felületes rápillantás
kivételével-, hogy megvizsgálja az
embert, azt az embert mely beépíti azt a
híper- szuper anyagot. Nem vesszük figyelembe azt
az emberi tényezőt, mely
legalább 50%-ban befolyásolja egy
kivitelezés minőségét.
Megjön a
kivitelezés helyszínére a C20-as igen
jó minőségű beton és Tompy Lajos XIII
lilacsillagos alkőművesnek kiadják a feladatot, hogy
dolgozza be azt a betont.
Erre fogja magát és felvizezi a betont annak
ellenére, hogy tudja, hogy a
felvizezett beton minősége
körülbelül két
osztállyal alacsonyabb lesz-, de öt
ez nem érdekli hiszen „így
könnyebb bedolgozni” és
„különben sem dőlt le egy
épület sem amit eddig
építettem”. Van tehát egy
minőségi bizonyítványunk C20-as
betonról, a többlet víztől lesz belőle
C12-es minőségű betonunk, és mivel
természetesen a kedves dolgozó
barátunknak esze ágában sincs
megvibrálni a
betont (még ö sem tudja, hogy miért)
kapunk a végén egy olyan szerkezetet, mely
körülbelül egy C10-esnek felel meg.
Még szerencse, hogy a statikusok mindent
túlméreteznek, különben
leszakadna a ház. Mondanom sem kell, hogy a
betongyár
által kibocsátott műbizonylat és a
helyszínen lévő szerkeret még
köszönő
viszonyban sincs egymással, a kidobott pénzről
nem is beszélve.
Mi okozza
ezt? Hát az embernek nevezett tényező.
Idézve egy kedves barátomat: a
szakembereink egyharmadát ki kellene rúgni, a
másik harmadát képezni kellene, a
maradékot pedig rendesen megfizetni. A viccet
félretéve, amikor egy vagon pénzt
kívánunk elkölteni a házunk
megépítésére, akkor nem
ártana tudni, hogy kire is
bízzuk rá ezt a feladatot. Mi fajta-fele ember
az, aki a munka végén tartani
fogja a markát, és amit
előállít majd nekünk, megfelelő lesz-e
számunkra?
Tudnunk
kell valamit az emberekről. A legegyszerűbb dolog, amit
tehetünk, hogy
megtaláljuk az illető elhelyezkedését
a tónus skálán, más
néven az érzelmi
hangoltság skálája. Ez egy olyan
skála, mely az egymást követő
érzelmi
szinteket tartalmazza, lentről felfelé: apátia,
bánat, félelem, rejtett
ellenségeskedés, düh,
ellenségeskedés, unalom, konzervativizmus, erős
érdeklődés, lelkesedés, stb.
Létezik ehhez a skálához egy
táblázat is az emberi
viselkedésről. Két perc alatt meg lehet
találni valakit, hogy hol helyezkedik
el ezen a skálán, és a
táblázatból meg lehet
előrejósolni, hogy milyen az
illető realitása, kommunikációja, a
környezet feletti uralma, tényleges
értéke
a társadalom számára, etikai szintje,
hogyan kezeli az igazságot, bátorság
szintje, a felelősség kezelésének a
képessége, kitartása egy adott
irányban,
hogyan kezel másokat, stb.
Például
egy dühös ember mindent meg fog
állítani. Bármit mondunk neki, hogy
megtegyen
ezt nem fogja megtenni, vagy valami mást fog
kitalálni, hogy az miért nem úgy
van. Mindig veszekedni fog mindenkivel, még a
megrendelőjével is. Soha nem fog
egyetérteni senkivel és semmivel,
szemrebbenés nélkül meg fog hazudtolni
és
másítani minden dolgot, amiben megegyeztek. Semmi
nemű felelősséget nem vállal
magára, mindenért más a
hibás. Na egy ilyen kivitelezőt kifogni kész
főnyeremény, rá sem merek gondolni, hogy milyen
minőségű házat fog építeni,
ha
egyáltalán lesz ház. A
tónus skála
témakörében több
száz írott oldal található,
érdemes áttanulmányozni.
Létezik
egy másik skála is, a tudatossági
skála. Egy ember egy bizonyos tudatossági
szinten helyezkedik el az élete egyik
szakaszában, és az a gyakoribb, hogy az
idő múlásával a helyzete csak romlik
és segítség nélkül
csak lefelé halad.
Egyes tudatossági szintek annyit tesznek ki, hogy az adott
állapotban az illető
minek van tudatában, mit érzékel a
környezetéből. Valaki, ha feljebb van ezen a
skálán egy kicsit többet
képes érzékelni a
környezetéből és így
tovább. Ez egy
rossz példa de egy alacsonyabb tudatossági
szinten lévő embernek elmagyarázni
valamit, amit nem érzékel olyan mint egy vaknak
elmesélni a piros színt.
Hallani fogja, de nem igazán érti majd meg. Mondd
el egy rossz állapotban lévő
burkolónak, hogy ezt a díszburkolatot
így meg így csinálja, mert ezt meg ezt
az
esztétikai hatást akarod elérni,
és mikor befejezi a munkáját
tépheted a
hajadat, mert mintha egy falnak beszéltél volna.
Nem vagy hajlandó öt
kifizetni, hiszen tönkretette a tízezer forintos
spanyol lapodat is. Ö meg nem
érti, hogy mi a bajod, a legjobb tudása szerint
végezte a munkáját és neki
ráadásul még tetszik is.
Hát így lesznek a balhék. Ne
foglalkozz az emberi
tényezővel és máris pácban
vagy, és fogalmad sincs, hogy miért.
Minden
embernek van egy esztétikai érzéke. Ha
valamiről azt mondjuk, hogy esztétikus
akkor azt jelenti, hogy az a dolog szép és
ízléses. Nos, az ember esztétikai
érzéke
összefüggésben áll a
tónus szintjével és a
tudatossági szintjével.
Az
építőipar az egy teremtő
tevékenység, a semmiből csinál
valamit, szemben a
pusztító tevékenységekkel,
melyek a valamiből semmit csinálnak. Tehát az
építőiparosok nagyon
értékesek, mert folyamatosan teremtenek
értékes dolgokat,
házakat, utakat, hidakat, stb. A tervezők pedig
művészek, hiszen ők álmodják
meg a jövőbeli kép
megteremtését. A művészek
alkotják és teremtik a
kultúrát. A
kultúra nem más, mint a nemzetben
előállított értékek
összessége. Egy Szent
László Híd, egy Magyar Nemzeti
Színház, egy új
autópálya, egy gyönyörű
családi
ház,- ezek mind a nemzetünk
értékei. Tehát a tervezők
művészek, az építőipar
egy része művészet. A művészet nem
más, mint kommunikáció,
minőségi
kommunikáció. A tervező a művén
keresztül kommunikálja a köznek a
saját
esztétikai érzékét. Gyakran
előfordul, hogy a művész esztétikai
érzéke messze
felülmúlja a közönség
esztétikai érzékét,
és senkinek nem megy át a
kommunikáció. Így születnek
az elvont dolgok és a kritikusok. A
közönséget ez
nem értékeli, de valahogyan tisztelik a
jó művészt, mert irányt mutat az
életnek. Mától legyél te is
műkritikus, ehhez nem kell semmi féle
képzettség,
fogod magad és ránézel egy
műalkotásra, és döntsd el, hogy ez
tetszik-e neked
vagy sem. Egy műalkotás, egy családi
ház, egy Nemzeti Színház
attól lesz jó
vagy rossz alkotás, hogy a
közönség
többségének tetszik-e vagy sem.
Mondok
egy praktikus azonnal használható
ötletet,
hogyan válasszál magadnak tervezőt vagy
kivitelezőt: Nézz meg saját szemeddel az
illető két-három munkáját
és ítéld meg, hogy hogyan tetszik
neked az a minőség,
ne kérd ki más
véleményét. TE hozd meg a
döntést, és nyerni fogsz.
Az
Építésvezető, mint
Pénzügyi Tiszt
Ez talán az
Építésvezető műszaki
természetétől legmesszebb
álló feladatkör. Ennek a posztnak a
célja, hogy
hasznot teremtsen a Kivitelezőnek a projekt
megvalósítása során.
Az alapelv az, hogy a
Bevételnek
nagyobbnak kell lennie, mint a Kiadás.
Hogy ezek hogyan
érhetők el, nem
tudok tanácsot adni.
Talán
mindent, ami a Bevételt
elősegíti, azt teljes mellbedobással
támogatja, és emellett kemény
pénzügyi
fegyelmet gyakorol a kiadások terén.
Talán termelj
nagyon gyorsan,
nagyon jó minőségben, nagyon alacsony
költségekkel, és csakis
becsületes
Megrendelőknek.
Talán
gyorsítsd be a Bevételek
áramlását, és
tégy annyi akadályt a Kiadások
útjába, amennyit csak lehetséges,
természetesen a tisztesség keretein
belül.
Talán sose
támogasd a rossz
statisztikákat és sose büntesd a
jó statisztikákat.
Talán tanulj
Nem -et mondani,- a
kiadásokat illetőleg.
Talán legyen
mindig kéznél egy
dörzsölt ügyvéded, és
egy kemény végrehajtód.
Egyeztetések
Az
egyeztetés
nem más, mint
kommunikáció. Kommunikáció,
hogy közös realitás szülessen 2
terminál között.
Egy adott dologgal
kapcsolatban,
ahány ember annyi elképzelés- azaz
realitás. Akkor mennek jól a dolgok és
akkor
van megértés, ha ezek a
különböző realitások
közelítenek egymáshoz.
Tehát, nem
haragudni kell arra,
aki másképpen gondolja a dolgokat, hanem addig
egyeztess vele, amíg közös
realitás
nem születik, vagy legalábbis nagyon közel
nem kerülnek egymáshoz a realitások.
A
háborúnak sem az a célja, hogy
megsemmisítsük az ellenfelet (ez egy
hibás elképzelés), hanem az, hogy az
ellenfél megváltoztassa
hozzáállását. Addig
gyúrjuk az ellenfelet, amíg
meggondolja magát, és
megközelíti a mi realitásunkat. A
háború is kommunikáció,
szilárd kommunikáció.
Meghatározás szerint a
kommunikáció részecske
áramlása
két terminál között. A
háborúban golyókat és
pofonokat áramoltatunk, ugyanis a
részecske az egy létező valami, és
nincs méret-nagysági
korlátozása.
A
közös realitást
egyetértésnek
hívják. A másik
realitását kommunikációval
változtatjuk meg. Az egyeztetés
célja az egyetértés
megteremtése. Az egyeztetéseket
általában írott papírokkal
és szóbeli kommunikációval
oldjuk meg, de sosem kell elfelejteni, hogy sokféle
kommunikáció létezik...
Nekünk pontosan
tudnunk kell,
hogy mit akarunk, nagyon is lehetséges, hogy adatok
megszerzésével a mi
realitásunk is változik, de sosem
veszítsük szem elől a céljainkat.
Bosszankodások
helyezz
egyeztetéseket javaslok.
Kommunikációval szinte bármi
megoldható.
Kommunikálj!
Kommunikálj!
Kommunikálj!
Sók
sikert,
baráti
üdvözlettel:
Dochnal
Róbert.
Okl.
építőmester szakmérnök